Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

A múzeumi szervezet tevékenysége - Horváth István: Beszámoló a múzeumi szervezet 1975. évi tevékenységéről

iránt és ez ösztönözzön a színvonalas munkavégzésre; legyünk reálisan véleménytformálók a munkatársunk tevékenységére is. Ez — látszólag — könnyű, mert az alapigazságot tartalmazó kettős irányú elv megvalósítása a gyakorlatban nem is jelent kis feladatot. Elsősorban önmagunk, de a mindenkori vezető számára sem. Ügy vélem abban az eredményben, amit elértünk, amit az elmúlt évben — mint jövendő tennivalóinkat — megalapoztunk, reményt nyújt arra, hogy fokozatosan közelítsünk e számunkra, munkánk számára ideális helyzet felé. Szükséges azt is megvizsgálnunk: miként alakult kiállító tevékenységünk? A szép számú — tervezett — kiállítás közül megvalósult a legjelentősebb, a Nógrád megye 30 éve, politikai, dokumentációs kiállítás Salgótarjánban. Nagy érdeklődés kísérte mindvégig. Kibővítettük a karancsberényi emlékkiállításunkat. Ennek keretében az ellenállási mozgalom általános helyzetét, a magyar internacionalisták tevékenységét is világosabban láthatja a látogató. A tanácsok megalakulásának 20. évfordulójára rendezett vándoroltatható anyagunk zárta a sort. Jelentős esemény volt a szécsényi Forgách-kastély részleges, majd teljes múzeumi megnyitása. Indításkor a Szécsény történetét, Nógrád megye régészetét bemutató és a vadászati és vadgazdálkodási állandó kiállítást (1975. nov.) nyitották meg. Ez utóbbit a Magyar Mezőgazdasági Múzeum rendezésében. A Palóc Múzeumban — a felújítási munkálatok elhúzódása — Pásztón betegség miatt maradt el a helytörténeti kiállítás felújítása. (A közönség érdeklődését a mellékelt táblázat szemlélteti.) Az érdeklődés tartalmáról jellemzésül csak ennyit: közönségünk tájékoztatása — vagy másképp szólva a múzeumi propagandánk — a jó úton haladt 1975-ben. Általában az iskolai program teljesítése (kirándulás), a hagyományok — elsősorban a néprajz — jelenléte, az újdonság ereje (a helyreállított szécsényi kastély) vonzotta látogatóinkat. Amit úgy jellemeztünk: hogy sokszor spontán, tőlünk függetlenül volt meg, de igen nagy számú, tehát jelentős. Talán — amire törekszünk a jövőben — ha tudatosabban, jó módszerekkel közelítünk az érdeklődők felé, vagy az érdeklődés felkeltésére, akkor sem leszünk riasztóak. Az elmondottakkal azt is szerettük volna érzékeltetni, hogy helyzetünk nem volt arra mindenben alkalmas, hogy egy teljes körű, átfogó közművelődési tevékenység alakuljon ki szervezetünkben. Noha tényleg voltak figyelemreméltó erőfeszítéseink, és eredményeink (pl.: a múzeumi hónap megrendezése, lebonyolítása), de ezek inkább a meglevő gyakorlat összefoglalására voltak példák. Közművelődési gyakorlatunk előtt még igen sok kiaknázatlan lehetőség van). 327