Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

A múzeumi szervezet tevékenysége - Horváth István: Beszámoló a múzeumi szervezet 1975. évi tevékenységéről

TfiêgismerïïëtobM vált. A hatáskörünket bővítette~hogy új kiállító helyekkel (Pásztó, Bánk) gyarapodtunk, hogy Szécsényben új múzeumot nyitottunk meg, hogy teljes felújítást kapott a balassagyarmati Palóc Múzeum. A megnyíló kiállításainkban a szakmai és politikai követelmények egységben valósultak meg. Azaz egyre jobban lehetőségünk adódott arra, hogy mai életünk fejlődésében a saját tevékenységünk oldaláról, a múzeumi munka oldaláról foglaljunk helyet. Arra nyílott alkalom, hogy azt pótolhattuk, ami intézményeinkből eddig hiányzott: a történeti ismeret mélyítésében, az esztétikai-művészeti nevelés szükséges hatókörének bővítésében a saját eszközeinkkel vehettünk jobban részt. A megnövekedett lehetőség egyúttal a végzett tevékenység megtervezésével összefüggő felelősségünket is növelte. A tapasztalatainkat összegző fenti megállapítások azit jelzik, hogy ebben a munkánkban is jó irányú cselekvés-sor alakult ki. A gyakorlatunkhoz tartozik, annak valóságosságát támasztja alá, hogy a fejlődés tendenciáját érzékeltető elvek a napi végzett munkához kapcsolódnak. Ennek során érzékelhetően haladtunk előre, a tárgy-gyűjtésben. A szécsényi helytörténeti kiállítás — bár sok szakmai rendezési feladatot nem tudott kellő mélységgel megoldani — azért volt érdekes, mert gazdag gyűjteményünk egy részét tárta a látogató elé. Hatását, mind a községbe látogató érdeklődők, mind az itt élők irányárban mérhetően mutatta. Azaz: aztkéíi érzékelnünk, 'hogy azïiyesîajta, de átgondolt, jó küllemmel megjelenő kiállításra igény van. A történeti gyűjtés más területén is folyamatosan — noha nem kielégítő ütemben — haladunk előre (régészet, munkásmozgalom-történet, a megye általános története). A néprajzi gyűjteményünk úgy gyarapodott tovább, hogy a figyelem a rendezendő Nógrád megye népének életét bemutató állandó kiállításon volt. A múzeumi feladatok elvégzését segítő eszközeink is gyarapodtak (adattár, fotótár, könyvtár, kisképtár, stb.). A tevékenységünk iránya itt is adott, azt továbbfejleszteni, korszerűsíteni továbbra is indokolt. Különösen nagy szükség van a könyvtár körülményeinek olyan értelmű fejlesztésére, amelynek során ez a gyűjtemény részt vehet a megye történetét kutató, az általános-, a munkásmozgalom-történet iránt érdeklődő és feldolgozó munkában. Azt nem kívánom itt most részletesen kifejteni, hogy a könyvgyűjteményünk egyúttal természetes kapocs a közművelődés más területein működő intézményekhez (a könyvtárakhoz), azt figyelembevéve, hogy egy bizonyos típusú könyvtárnak is megfogalmazódtak — elsősorban a helytörténeti kutató munkában — tennivalóik. Ha érdemben kívánunk ezen a területen is fejlődni, természetesen előbb az intézményeink könyvtári egységei közötti szakmai kapcsolatot kell a múzeumi szervezet léte által meglevő belső igények szintjére emelni. Nyilvánvaló itt is olyan munkára van szükség, amely kellő figyelemmel és hozzáértéssel, a feladatok egészére figyelő felfogásra épít. 324