Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Arcképcsarnok - Vonsik Ilona: Kakuk József

Az 1929. november 1—2-án megtartott rendkívüli bányász kongresszuson nem sikerült a kommunisták elképzelése, nem tudták kibuktatni a bányász szakszervezet központi vezetőségének jobboldali elemeit. A meghirdetett országos sztrájk, a szociáldemokrácia jobboldali vezetőségének árulása miatt nem teljesedett ki. Salgótarjánban ugyan november 2—28. között lefolyt a 15%-o.s béremelést követelő sztrájk annak ellenére, hogy a rendőrség fontosnak és szükségesnek tartotta ügyes, tapasztalt rendészeti közegekkel ellátni a baglyasaljai kerületet. A sztrájk után a KMP salgótarjáni kerületi bizottsága röpiratban foglalkozott a négyhetes sztrájk tanulságaival. Megállapította, hogy bár a négyhetes harc bérjavítás nélkül fejeződött be, de nagy erőpróbája volt a baloldali munkásmozgalomnak. A küzdelemben elöljártak a párttagok, az aknaközi bizottságok. A továbbiakban új harcra szólít fel. Sürgeti az osztályharcos, akna- és aknaközi bizottságok létrehozását. Felemeli hangját a csendőri megszállás ellen, a politikai foglyok kiszabadításáért, a proletariátus osztályharcos egységéért. (15) De nemcsak a KMP kerületi bizottsága értékelte a sztrájk tanulságait, hanem Salgótarján rendőrsége is. A rendőrkapitány szerint ,,a sztrájkot, mint megállapítható az aknabizalmiak csinálták, az aknabizalmiak pedig nem szociáldemokraták, hanem kommunisták, vagy olyan szocdem párti tagok, akik kommunista beállítottságúak. A sztrájkok itt-ott való felbukkanásának és sikerülésének okát abban lehet látni, hogy a Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének, tehát a szocdemeknek a vezetősége meglehetősen legyengült, befolyása a munkásságra már nem az, ami volt. Leghangosabbak a munkások Baglyasalján". A rendőrkapitány jelentése a továbbiakban arról ír, hogy a kommunista agitáció az aknabizalmiak révén erősen folyik. ,,A bányászok sűrűn kapnak Csehszlovákiából (Macskalyuk) átcsempészett röpiratokat".(16) A KMP és a KIMSZ salgótarjáni kerületi bizottsága az 1929-ben elszenvedett vereség után is lankadatlan küzdelmet folytatott a tömegek megnyeréséért, a munkások alapvető érdekeinek érvényesítéséért, követeléseik teljesítéséért. 1930-ban május 1-е megünneplésére hívta fel Salgótarján proletárjait, „Álljon meg minden üzem. Ne lendüljön a csákány, ne dolgozzon senki!... Május 1-én népgyűlést és tüntető felvonul árt tartunk minden csendőri tilalom ellenére!" A május 1-i felhívásnak politikai céljai, követelései is figyelemre méltóak: az imperialista háború ellen, az osztályharcos munkások bebörtönzése ellen, a kommunista és forradalmár munkások szabadonbocsájtásáért, az elbocsájtások ellen, a munkanélküli segélyért, a munkanélküliek követeléseiért, a szervezett és szervezetlen munkások osztályharcos egységéért. (17) Ezen osztályharcos egység megteremtéséért fordult a KMP és a KIMSZ salgótarjáni kerületi bizottsága a Palacküveggyár kizsákmányolt jaihoz is. A szintén 1930-ban kiadott röpirat az üvegmunkások egységéért emeli fel a szavát. Felhívja az üveggyári munkáso271