Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Mezey Barna: Jogforrások a Rákóczi szabadságharc államában (1703. június 6–1705. szept. 12.)

Ez a kettősség a szabadságharc jogforrásainál is felismerhető, habár nem ennyire elkülöníthetően. A szécsényi országgyűlés végzését a vallási kérdések rendezéséről mindkét fél kérelmére privilégiumlevélbe foglalta a fejedelem. (A vallásügyről szóló törvénycikket és a felekezetek közti megállapodás szövegét.) A fejedelem a levél záradékában kötelezte magát annak betartására. Ez a privilégium a kiváltságlevelek minden jellemzőjével bír. Jogokat állapít meg a protestánsokra, katolikusokra; célja vele a protestánsok megnyerése volt a klérus meg nem sértésével, ugyanakkor a körülmények kényszerítették erre: a fejedelemnek szüksége volt a protestánsok támogatására. A katolikusok erőszakos követeléseikkel akarták a protestánsokat minél rosszabb helyzetbe hozni, így csikarták ki a számukra kedvezőbb döntést Rákóczitól. Mindkét fél számára fontos volt a döntések ilyetén rögzítése, a protestánsoknak azért, hogy a végre megszerzett kiváltságaikat — felekezeteiknek viszonylagos elismertségét — kötelező erővel bíró okiratba foglalják, s így hivatkozhatnak rá a későbbiekben. A katolikusoknak pedig ez bizonyíték volt a kezünkben arra, hogy a protestánsok csak ennyi kedvezményt kaptak. Ez a levél is jelezte azt a sajátosságot, hogy a privilégiumlevelek formájukban hosszú ideig nem tértek el a törvénytől. Példázza ezt a vetési pátens is, melyben Rákóczi kivonta a katonáskodó jobbágyok közvetlen családtagjait az adózás általános jobbágyi terhe alól. Rendelet formájában biztosított számukra privilégiális helyzetet. Természetesen Rákóczi a rendeletek, pátensek mellett utasításokat is kiadott. Ezek jellemzője, hogy vagy egy szervre, személyre, vagy a kötelezettek sokkal kisebb körére terjedtek ki, mint pátensei. Az utasítások vagy önálló igazgatási — szervezési intézkedések voltak vagy pedig valamelyik korábbi pátensének (később a törvényeknek is) végrehajtását segítő — serkentő jogszabályok. A végrehajtó utasítások körébe tartozott pl. a vetési pátenst kísérő utasítás (1703. okt. 27. Gödény Pálhoz). A nem végrehajtó jellegű utasítások további elkülöníthető csoportját képezik a követi utasítások. Ezek Rákóczi számára igen fontosak voltak, hiszen politikáját jórészt külföldi szövetségekre alapította. Az ilyen követi utasítások két változatban készültek: egyik, a rövidebb, a tartalmában szűkebb: a bemutatandó utasítás, míg a másik, a titkos utasítás pontos információkat és iránymutatásokat adott diplomatái számára. A fejedelem utasításai többnyire gazdasági és katonai jellegűek voltak. Az utasítások nagy részét tette ki a hadszervezéssel kapcsolatos utasítás-típus. Ugyancsak katonai jellegű iratok a hadi commissariatusra vonatkozó utasítások. Itt már az utasítások összeolvadnak a katonai parancsokkal, melyeket Rákóczi, mint a hadsereg legfőbb parancsnoka adott ki. Többször kellett intézkednie Rákóczinak katonai vereség esetén is. 1705 októberében a hadi balszerencse nyomán utasítást kellett kiadnia a hajdúsági vidékek kiürítésére. (1705. okt. 20-án Debrecent is kiürítették.) 1705. decemberében a zsibói csatavesztés után több utasításban igyekezett elrendezni a zavarokat. A szécsényi országgyűlés meghívólevele sajátos helyen áll a jogforrások között: átmenetet képez egy kötelező erővel nem bíró okle28