Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Mezey Barna: Jogforrások a Rákóczi szabadságharc államában (1703. június 6–1705. szept. 12.)

•? másként „Mareschalc Regni Poloniae", a lengyel korona nagymar­salljára vonatkozott, 1702-ig pl. Stanislaw Herakliusz Lubomirski, Sieniawska hercegnő atyja volt.) A feudális lengyel konföderáció társadalmi tartalma mindvégig szorosan rendi nemesi, míg a jobbá­gyok képviselőivel szövetséget kötött Rákóczi szécsényi konföderá­ciójának társadalmi kerete, perspektívája tágabb, modernebb volt. S végül funkciójukban sem azonosíthatók vagy hasonlíthatók össze, mivel a lengyel konföderáció „nagytanácsa" hatáskörébe tartozott minden döntés, Rákóczi pedig a felállított szenátus mellett is vi­szonylag önálló fejedelmi hatáskörrel rendelkezett. A szécsényi konföderáció átmeneti államformaként történt meg­valósulása is előbbrelépés volt Rákóczi államépítő törekvésein be­lül, mert törvényes államjogi keretet adott a kuruc államnak. A pél­daszerű hivatkozások vizsgálatán és tisztázásán túl valóban fonto­sabb feladat a konföderáció tartalmi tanulmányozása, társadalmi bá­zisa, mire épült s mivé vált a konföderációs elképzelés. Mezey Barna hozzászólása Jogforrások a Rákóczi szabadságharc államában (1703. június 6 — 1705. szeptember 12.) •Jogforrási kategóriák. A jogforrási hierarchia elemzéséhez röviden át kell tekintenünk a jogforrások csoportjait. A törvény, amely a jogforrási hierarchia élére került, csak a szécsényi országgyűlés idején jelent meg. Egészen a diéta összehívásáig a jogforrások közül legmagasabb szintű jogszabály a fejedelem pátense volt. Pátens tulajdonképpeni jelentése: nyílt levél, peccét nélküli, lezáratlan. Ezzel a kategóriá­val azonban a rendszerezés során semmire sem megyünk, a pátens szónak egy másik, formai jelentéséből kell kiindulnunk: a pátens a Habsburg-kormányzat rendelettípusának elnevezése lett, az idők fo­lyamán. E formai jegyből kiindulva azután tartalmi csoportosítást végezhetünk: tulajdonképpen a szabadságharc majd minden vezető­je adott ki pátenst. E pátensek sokfajtájuak voltak, sokszor nem is jogi normák. Éppen ezért a következő szétválasztást látom szüksé­gesnek. A pátens elnevezést — híven az amúgyis kialakult szokáshoz -—a rendeletekre értelmezem, a jogi erővel nem bíró ,,nyílt leveleket" pedig kiáltványnak. (Pl. a Reorudescunt diutina inclytae gentis Hun­garee vulnera .. . 1704 januárjában, vagy pl. az 1704. nov. 21. ,,a ke­resztény fejedelmekhez és a világ népeihez" с kiáltvány.) 24

Next

/
Thumbnails
Contents