Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Mezey Barna: Jogforrások a Rákóczi szabadságharc államában (1703. június 6–1705. szept. 12.)

•? másként „Mareschalc Regni Poloniae", a lengyel korona nagymarsalljára vonatkozott, 1702-ig pl. Stanislaw Herakliusz Lubomirski, Sieniawska hercegnő atyja volt.) A feudális lengyel konföderáció társadalmi tartalma mindvégig szorosan rendi nemesi, míg a jobbágyok képviselőivel szövetséget kötött Rákóczi szécsényi konföderációjának társadalmi kerete, perspektívája tágabb, modernebb volt. S végül funkciójukban sem azonosíthatók vagy hasonlíthatók össze, mivel a lengyel konföderáció „nagytanácsa" hatáskörébe tartozott minden döntés, Rákóczi pedig a felállított szenátus mellett is viszonylag önálló fejedelmi hatáskörrel rendelkezett. A szécsényi konföderáció átmeneti államformaként történt megvalósulása is előbbrelépés volt Rákóczi államépítő törekvésein belül, mert törvényes államjogi keretet adott a kuruc államnak. A példaszerű hivatkozások vizsgálatán és tisztázásán túl valóban fontosabb feladat a konföderáció tartalmi tanulmányozása, társadalmi bázisa, mire épült s mivé vált a konföderációs elképzelés. Mezey Barna hozzászólása Jogforrások a Rákóczi szabadságharc államában (1703. június 6 — 1705. szeptember 12.) •Jogforrási kategóriák. A jogforrási hierarchia elemzéséhez röviden át kell tekintenünk a jogforrások csoportjait. A törvény, amely a jogforrási hierarchia élére került, csak a szécsényi országgyűlés idején jelent meg. Egészen a diéta összehívásáig a jogforrások közül legmagasabb szintű jogszabály a fejedelem pátense volt. Pátens tulajdonképpeni jelentése: nyílt levél, peccét nélküli, lezáratlan. Ezzel a kategóriával azonban a rendszerezés során semmire sem megyünk, a pátens szónak egy másik, formai jelentéséből kell kiindulnunk: a pátens a Habsburg-kormányzat rendelettípusának elnevezése lett, az idők folyamán. E formai jegyből kiindulva azután tartalmi csoportosítást végezhetünk: tulajdonképpen a szabadságharc majd minden vezetője adott ki pátenst. E pátensek sokfajtájuak voltak, sokszor nem is jogi normák. Éppen ezért a következő szétválasztást látom szükségesnek. A pátens elnevezést — híven az amúgyis kialakult szokáshoz -—a rendeletekre értelmezem, a jogi erővel nem bíró ,,nyílt leveleket" pedig kiáltványnak. (Pl. a Reorudescunt diutina inclytae gentis Hungaree vulnera .. . 1704 januárjában, vagy pl. az 1704. nov. 21. ,,a keresztény fejedelmekhez és a világ népeihez" с kiáltvány.) 24