Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

zeti Függetlenségi Front megbízottai — mintegy demokratikus örökségként — az „Ideiglenes Nemzetgyűlés" és az „Ideiglenes Nemzeti Kormány" székhelyéül jelöltek ki. Ettől kezdve Debrecen fontos események színhelye lett. December 13-án megalakult a Bizottság, amely előkészületeket tett a képviselők megválasztására, a nemzetgyűlés összehívására és a kormány megalakítására. Az Előkészítő Bizottságra és a szovjet hatóságokra is komoly feladat várt. A debreceni előkészületeket a legnagyobb titokban kellett tartahi, az arcvonal ugyanis még viszonylag közel volt, és a németek a dunántúli repülőterekről könnyen elérhették a tiszántúli városokat. Minden eszközzel meg kellett tehát akadályozni, hogy a fasiszták bombazáporba ne fojtsák az Ideiglenes Nemzetgyűlést. (197) A másik problémát a szállítóeszközök hiánya jelentette, és itt is a szovjet parancsnokságok segítettek. Az Előkészítő Bizottság tagjai a Vörös Hadseregtől kapott teherautókon és lovaskocsikon sorra járták a felszabadított területek városait és nagyobb községeit, hogy segítséget nyújtsanak a helyi nemzeti bizottságok megalakulásához és a nemzetgyűlési képviselők megválasztásához. Az idő sürgetett. A megválasztott képviselők a teherautókon tovább is indultak a következő városba, vagy nagyközségbe, és így december 20-án egymásután érkeztek vissza a teherautók az előkészítő bizottság tagjaival, és a választott képviselőkkel Debrecenbe. (198) December 21-én — tehát alig egy nappal azután, hogy Malinovszkij marsall csapatai Nógrád megyében már a salgótarjáni iparmedence felszabadításáért, illetve a megyétől nyugatra a dunai átkelőhelyek megszerzéséért, a budapesti ellenséges csoportosulás teljes bekerítéséért indították meg támadásukat — Debrecenben a százados hagyományokat őrző református kollégium oratóriumában összeüli az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 szabadon választott képviselője. -A képviselők már az első napon Szózatot fogadtak el a magyar néphez. Ebben: „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa." (199) A Szózat kitért a német megszállás alatt levő országrész felszabadítására is: „Nem szabad ölbe tett kézzel nézni, hogy a magyar hazát egyedül az orosz hadsereg szabadítsa fel a német járom alól! A szabadságot, a függetlenséget csak akkor érdemeljük meg igazán, ha magunk is cselekvően, minden erőnkkel kivesszük részünket a saját felszabadításunkból: álljon talpra a nemzet a szent szabadságharcra a német elnyomók ellen!" (200) A Szózat a továbbiakban az ország újjáépítésére hívta fel a magyar népet, meghirdette a demokratikus átalakulást és a földreformot. 163