Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

tőig üldözte, ott azonban az ellenség heves tüzébe ütköztek, és ezért az ezred védelembe ment át. (170) Meggyorsult az előrenyomulás üteme az 1. gárda légideszant-hadosztály arcvonal szakaszán is. December 27-én a Nógrádmegyer irányából támadó légideszantos ezredek megtörték a német csapatok ellenállását, elfoglalták Magyargécet és lendületesen tovább nyomultak Kisgéc és Karpagéc irányába, majd az éjszaka folyamán — igen nehéz feltételek és terepviszonyok között — merész megkerülő manővert hajtva végre reggelre átvágták a Szécsényből Endrefalvára vezető műutat, és lényegében teljessé tették Szécsény bekerítését. (171) A németek számára mindinkább világossá vált, hogy Szécsényt már nem lehet tartani, és ezért 27-én 12 óra 30 perckor kétségbeesett kísérletet tettek, hogy harckocsik támogatásával nyugati irányban kitörjenek Szécsényből. A támadás a 72. gárda lövészhadosztály 229. gárda lövészezrede ellen indult, amely azonban okosan felhasználva a magaslatot, az útkanyarokat és a vasúti töltést, az ellenséget erős gyalogos és harckocsielhárító tűzzel fogadta, és 20 perc alatt megállította és visszavetette. (172) Másnap — december 28-án — hajnalban azután Tyerentyev vezérőrnagy 49. lövészhadtestének magasabbegységei minden oldalról rohamra indultak — a már december 10-e óta ostromlott Szécsény ellen. A fasiszta csapatok az utolsó pillanatig kétségbeesetten védekeztek. Minden házért, minden épületcsoportért harcolni kellett, míg végül is 12 óra 30 percre a nagyközséget sikerült megtisztítani az ellenségtől. Szécsényben jelentős hadizsákmány jutott a szovjet csapatok kezére, többek között 22 különböző űrméretű löveg, 3 aknavető, gyalogsági fegyverek, nagymennyiségű harckocsi-elhárító akna és egy lőszerraktár. (173) Szécsény elfoglalásával a szovjet csapatok felszámolták az ellenség Nógrád megyében levő utolsó szervezetten védett és megerősített csomópontját. A 72. lövészhadosztály egységei 28-án este észak felé támadva már Pöstyénpuszta-, a légideszantosok pedig Benczúrfalva előterében álltak, a kelet felől visszavonuló német csapatok hátában. * Az év utolsó három napjában a megye északi részén — bár egyes csapatok és kisebb alegységek szívósan védekeztek, sőt nem egy esetben heves ellenlökésekkel és tüzérségi tűzzel ideig-óráig meg is állították a szovjet csapatok lendületes támadását — szervezett, egységes irányítású arcvonalat kialakítani már nem voltak képesek. A németek bevethető tartalékkal már nem rendelkeztek, az 53. hadsereg parancsnoka ugyanakkor előrevonta és harcbavetette a 375. hadosztályt és a „Tudor Vladimirescu" román önkéntes hadosztályt is, és csapatai — a hadsereg sávhatárát átlépve — tevékeny segítséget nyújtottak a 27. hadsereg megyénk területén harcoló két hadosztályának harcához. 155