Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

felszabadították Alsótold, Felsőtold községeket, majd 18-án Garábot, Nagy-zsunypusztát és Hollókőt. Ezt követően a hadosztály előrevetett osztagai felvették az érintkezést a Plijev csoport és Loszev vezérőrnagy 72. gárda lövészhadosztály Nagylócon levő egységeivel és közösen hozzákezdhettek a körbezárt Dobogótető erdőinek a kisebb bujkáló német csoportoktól való megtisztításához. (129) Rendkívüli hevességgel lángoltak fel a harcok december 16-át követően a 49. lövészhadtest arcvonalán, különösen a Szurdokpüspökitől északra a Zagyvavölgyében, illetve a pásztói medencében. Itt a 76. német gyalogos hadosztály Pásztó előterében építette ki első védelmi vonalát, amit tüzérséggel és páncélos alakulatokkal is megerősítettek. A község elvesztésével is számolva, előkészítették védelemre a Mátraszőllős—Tar—Hasznos körzetét és — a helyi lakosság, munkaszolgálatosok és a báró Solymossy uradalomban őrzött szovjet hadifoglyok igénybevételével — gyors ütemben folyt a Kisterenye—Maconka és Lengyend puszta vonalának erődítése is. (130) Pásztó térségében első lépcsőben a hadtest 375. gárda lövészhadosztályának alegységei támadtak és egy napos harc után a községet két oldalról átkarolva, december 17-én a kora hajnali órákban Pásztót felszabadították. A megvert csapattöredékek az úgynevezett „Mátra-sarok"-ban kiépített állásaikba vonultak vissza az utánuk nyomuló 375. és 110. gárda lövész hadosztályok csapatai elől, de a vonalat — bár a védelembe bekapcsolódtak a 4. SS Polizei páncélgránátos hadosztály egységei is — alig egy napig tudták tartani, és 17-én estig elfoglalták Muzsla pusztát, Mátraszőllős, Hasznos és Tar községeket, majd másnap a 110. gárda lövészhadosztály egységei Mátraverebély vasútállomásának elfoglalása után már a község felszabadításáért harcoltak. (131) A német IV. páncélos hadtest parancsnoksága megpróbálta rendezni szétvert kötelékeit és Kisterenyén akarta megvetni lábát. Ez akkor már kényszerűség volt, időközben ugyanis megmozdult az arcvonal a Mátra előterében húzódó „Karola vonal" balszárnyán is. A szovjet csapatok arcvonala itt november 20-a óta Gyöngyösoroszinál húzódott az erdő szélén, és tovább a Gyöngyös—Szurdokpüspöki műút mellett, ami a szovjet erők kezén volt. December 16-án az 57. lövész hadtest magasabbegységei is támadásba lendültek és Gyöngyösoroszinál áttörve az ellenség védelmét az erdős-hegyes terepen, a rendkívül súlyos harcok után december 18-án elérték Mátraszentimrét, Mátraszentlászlót és Mátraszentistvánt, a 228. lövészhadosztály ezredei tehát közvetlenül Nógrád megye mai határánál álltak. (132) * Az elért eredményeket értékelve megállapíthatjuk, hogy bár Managarov altábornagy hadtestei és magasabbegységei december 18-án estig lényegében csak a 15-ére előírt feladatokat teljesítették, a siker mégis jelentős volt. Az ellenséges arcvonal két sarkát — Szécsényt, de különösen a „Karola vonal" védőit a szovjet csapatok 145