Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

A támadás 10-én este 6 órakor kezdődött, és szinte megszakítás nélkül három napon keresztül tartott. Az aknamezőkön a dandár több harckocsija megsemmisült. Beleckij mérnök-őrnagy utászaira várt a feladat, hogy kapukat nyissanak az aknamezőkön. Ez — a veszteségek ellenére — sikerrel is járt, és a harckocsik, rohamlövegek, és a mögöttük előnyomuló lövész és géppisztolyos alegységek előtt megnyílt az út Hont községbe. A támadás sikeréhez nagy segítséget nyújtott Kukuskin gárdaőrnagy 35. gárda aknavető osztálya (a „Katyusások"), akik pontos és hatásos tüzükkel nagy veszteséget és zavarodottságot okoztak a fasiszta csapatoknak. A támadás végül is sikeres volt, és a németek — bár az utakat elaknásították, és a hidakat felrobbantották — az üldöző szovjet csapatokkal sarkukban visszavonultak, és a községet feladták. (98) Nem volt könnyebb feladata a 18. gárda gépesített dandárnak sem, akiknek partot kellett váltaniuk, hogy az Ipoly jobb partján folytathassák támadásukat. Ovcsarov gárda alezredes dandárparancsnok egységei 10-én először Ipolyhídvég körzetében kísérelték meg az átkelést a mintegy 300 méterre duzzadt folyón. A műszakiak munkáját azonban az ellenség állandó tüzével nagyon megnehezítette. A dandárparancsnok ezért úgy döntött, hogy az Ipoly bal partján levő kiterjedt hídfőállást részben felszámolva Ipoly vécénél is megkísérli a partot-váltást. Ezért 11-én este csapataival elfoglalta Ipolyvecét, majd 12-re virradó éjjel két pontonnal gyalogos és géppisztolyos egységeket szállított át a túlpartra, és két zászlóaljnyi erővel hídfőállást foglalt ott. Ezzel egyidőben egy zászlóaljnyi lövész — tüzérségi támogatással és a 83. gárda harckocsiezred helyből vezetett ágyú és géppuskatüzének fedezete alatt — Ipolyhídvégnél kelt át a folyón. A 18. gárda gépesített dandár csehszlovák területre érve támadási irányát azonnal Ipolyság felé fordította, és ezzel nagy segítséget nyújtott a 31. gépesített és 46. harckocsidandároknak, amelyek előtt ezidőtájt már szintén a megáradt folyó képezte a legnagyobb akadályt a támadás folytatásánál. (99) A harc december 12-én már Nógrád megye határain túl — helyenként csehszlovák területen — Ipolyság felszabadításáért folyt, ami december 14-én sikerrel is járt. (100) A szovjet főparancsnokság előtt ezidőre mind nyilvánvalóbbá vált, hogy megvan a reális lehetőség a német csapatok harapófogóba zárásához. Ezért a főparancsnokság december 12-én kiadott 220 280 számú direktívájában elrendelte, hogy a 2. és 3. Ukrán Front csapatai északról és délről egyidejűleg mért csapásokkal kerítsék be és zúzzák szét az ellenség budapesti csoportosítását, és foglalják el a magyar fővárost. A támadásra mindkét frontnak december 19— 20-ra kellett készen lennie. (101) A direktíva végrehajtásában nagy feladat várt a 6. gárda harckocsihadsereg két hadtestére, melyeknek Ipolyságból kiindulva Szőgyén irányába kellett támadniuk, hogy Esztergom körzetében kijussanak a Duna északi partjára. (102) 136