Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

berényt, majd — üzemanyagot keresve — megállás nélkül a vasútállomásig tört előre. És a bátrakat segíti a szerencse. Az öröm határtalan volt, amikor az állomáson az osztag 400 hordó Diesel olajat talált. Ez nagy kincs volt, mivel lehetővé tette, hogy a szétvert és demoralizált — komolyabb ellenállásra képtelen — ellenséget tovább lehetett üldözni. A drága zsákmány őrzésére két harckocsi és tíz katona maradt hátra, a többiek pedig — a harckocsikra tett teli hordókkal — azonnal a Nagyoroszi előtt álló felderítők után indultak. Az előrevetett osztag 23 órakor érte el Nagyoroszi déli szélét. A harckocsik teljes üzemanyag feltöltésére nem volt idő, így csupán néhány vödör olajat töltöttek a tartályokba és az osztag a gyalogságot támogatva benyomult a községbe és rövid időn belül ki is verték a németeket Nagyorosziból. (82) A 6. gárda harckocsihadsereg két hadteste a támadás harmadik napján rendkívüli sikereket ért el. A gépesített és harckocsizó dandárok az ellenség védelmének egész harcászati mélységét áttörve, a nehéz erdős-hegyes terepen, kedvezőtlen időjárásban, kemény harcok árán mintegy 70—100 km-t tettek meg és kijutottak a hadműveleti mélységbe. Bár a saját veszteségek is érzékenyek voltak, az ellenség halottakban, foglyokban és haditechnikában elszenvedett vesztesége lényegesen súlyosabb volt. A zsákmányul ejtett gépkocsik, lövegek, harckocsik és egyéb hadfelszerelés számbavétele napokat vett igénybe. A gyors előrenyomulás miatt azonban a hadtáp nem tudta követni a bázistól mind távolabbra kerülő harckocsi dandárokat, és gépesített lövés;;; hadosztályokat, akadozott a lőszerutánpótlás és az üzemanyagellátás. Rendkívül veszélyes volt az is, hogy míg a 6. gárda harckocsihadsereg két dandára már mélyen az ellenség hátában,;; a hadműveleti terület mélységében harcolt, az oldalai nem voltak kellően biztosítva, Plijev altábornagy magasabb egységei ugyanis december 7-én még nem tudták átvenni a Kravcsenko páncélosai által diktált ütemet. A lovas-gépesített csoport 4. gárda gépesített hadtestének 14. dandára 7-én a Bér patak kopár völgyében nyomult előre, a hegyek tövében levő községnél azonban ellenállásba ütköztek, és így a megerősített Bér községet kemény harcban csak délután 3 órakor sikerült elfoglalni. A további előnyomulásnak a községet körülvevő erdős hegyek útját állták. A dandár alegységei a felázott földutakon északnyugatnak, Becske irányába nyomultak előre. Ugyanebbe az irányba támadott délről — Bérceiről — a hadtest 15. gárda gépesített-, és a 36. gárda harckocsidandára is. Az ellenség harckocsikkal, rohamlövegekkel és tüzérséggel is védte a községet, amit azonban — érzékeny veszteséget szenvedve — kénytelen volt feladni és a környező erdőkbe visszavonulni. (83) A hadtest egységei az éjszaka folyamán az ellenség üldözését nem folytatták, csupán biztosító osztagokat küldtek ki Magyarnándor 128