Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

Az élen — a páncélosokon ülő géppisztolyosokkal — Szamszonov gárdahadnagy harckocsiszakasza haladt, és — a baloldalról az erdőből páncéltörő ágyúk tüzével, rohamlövegekkel és gyalogsági egységekkel ellenálló német csapatok szétverése után — a visszavonuló ellenséget üldözve betört Vanyarc déli részére. A németek — a szomszédos harckocsi hadtest támadása elől Kalló irányából visszavonuló oszlop katonáit is bevonva a védelembe — nagy erőkkel védték Vanyarcot, és lényeges túlerőben voltak Szamszonov csapataival szemben, és ezért a szakasz a házak között rejtve védelembe vonult és jelentette az ellenség erejét és tűzrendszerének elhelyezését parancsnokának. (69) A terep az ellenségnek kedvezett, mivel a község délnyugati szélén lévő szakadék rendkívül összeszűkítette a támadás arcvonalát és így a harckocsizóknak közvetlenül a házak mellett kellett elhaladnia, ahonnan a jól álcázott németek hatásosan védekezhettek. A község nyugati részét a németek rakétákkal világították meg, hogy megakadályozzák a támadók északi irányba való áttörését. Jelizarov gárdaszázados a parancsnokokkal pontosította a harckocsik és gyalogság együttműködésének módját, majd a parancsnoki harckocsiból vörös rakéta röppent az égre, és a levegő ágyúk tüzétől lett hangos. A harckocsik géppuskatüze utat nyitott a géppisztolyos egységeknek, akik e fedezet alatt támadva egymás után semmisítették meg az ellenséges lövegek kezelőit és páncélöklöseit, és foglalták el a kijelölt objektumokat. A védelem magja a templomnál és a környező házaknál volt, ahova Moszunov gárdahadnagy szakasza tört előre. A szakaszparancsnok harckocsija aknára futott és megállt, Moszunov azonban ennek ellenére tovább irányította a szakasz támadását, és tovább tüzelt saját harckocsijából is, és mire pirkadni kezdett a falu központja már szilárdan a szovjet csapatok kezén volt. Az ellenség a falu nyugati részén azonban továbbra is szívósan védekezett: páncéltörő lövegeivel és beásott harckocsijainak tüzével érzékeny veszteséget okozott a támadóknak. Időközben beérkeztek a Nagyuzsapuszta körzetében lemaradt 2. gárda harckocsizászlóalj alegységei, és ez el is döntötte a harcot. Mire a nap felkelt, Vanyarc szabad volt. (70) Erdőtarcsától Vanyarcig a szovjet csapatok megsemmisítettek 12 löveget, 18 lőszerrel megrakott tehergépkocsit és több egyéb katonai járművet. A Vanyarc előtti cserjésben a hadizsákmány 2 használható tüzér üteg és 3 harckocsi, Vanyarc körzetében pedig 3 rohamlöveg, 6 löveg, 2 harckocsi, és 20 gépkocsi volt. A támadók az ellenség mintegy 180 katonáját és tisztjét ejtették foglyul, a nagy tűzerejű ellenség felett aratott siker tehát igen jelentős volt. A győzelem tovább erősítette a támadók harcikedvét, és a harckocsizók és gépesített lövészek azonnal tovább indultak Bércei felé, ahol az ellenség utolsó megerősített védelrríi vonala a községet kö123