Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

nem csupán a forrásmunkák felhasználásával a korábbiaknál részle­tesebben, sokoldalúbban — az adott történelmi keretbe illesztve — szeretné bemutatni a szovjet hadsereg megyénk felszabadításáért vívott harcát. Nógrád megye felszabadításának történetét tárgyaló — eddig meg­jelent — cikkekben és tanulmányokban a szerzők az események le­írását — az egymáshoz kapcsolódó hadiesemények konkrét folyama­tából kiragadva — általában azzal kezdik, hogy ,,A szovjet hadse­reg 1944. december 5-én kezdte meg Nógrád megye felszabadítá­sát". Bár ez a megállapítás (a megye mai területére vonatkoztatva) igaz, mégsem szabad megfeledkeznünk arról, hogy megyénket a Vörös Hadsereg a hazánk felszabadításáért, Magyarországnak a há­borúból való kivezetése és Németország ellen fordítása érdekében (5) indított harcok során, a budapesti hadművelet 3. és 4. szakaszában szabadította fel. A megye felszabadítása tehát csak egyik — bár fon­tos — részét képezte a Budapest elfoglalásáért indított harcnak. A konkrét hadieseményeket figyelembe véve a megye felszabadí­tásáért indított első támadás 1944. november 16-án indult meg. Ezt követte a Budapest bekerítését célzó 1944. december 5-i második támadás, majd a megye teljes felszabadítását, az úgynevezett „Mát­rai kiszögellés" felszámolása, és ennek kapcsán a salgótarjáni ipar­medence és a megye északi területének az ellenséges csapatoktól való megtisztítása fejezte be 1941. december 31-én. Tanulmányom­ban tehát, a megye felszabadításával kapcsolatos események tár­gyalásánál — a történelmi hűség érdekében — az előbbi sorrendet követem. Ezt megelőzően azonban ismerkedjünk meg azokkal, akik a győ­zelmeket szervezték és harcukkal tevékeny szerepük volt a megye felszabadításában. A harcosok és parancsnokaik A 2. Ukrán Front megyénket felszabadító hadseregeinek harcosai sok nehéz csatában kovácsolódtak ütőképes egységekké. Nem egy hadtest és hadosztály viselte a büszke „gárdista" címet, igen sok harcos és tiszt gimnasztyorkáján volt ott a már megfakult zöld sza­lagon az emlékérem, bizonyítva, hogy viselője Sztálingrád óta űzi a németeket. Igen sokan viselték a megfakult, vagy új piros és arany sávokat, jelezve, hogy a harcok során könnyebben, vagy súlyosab­ban megsérültek. A régiek közül alig-alig volt olyan, akinek mel­lét egy vagy több érdemérem, vagy érdemrend ne díszítette volna, és nem egy harcos és tiszt viselte a „Szovjetunió Hőse" kitüntetés arany csillagát. A Jassi-i áttörés, a Ploestiért folytatott harcok, a debreceni nagy páncélos csata után több ezren kaptak kitüntetést és előléptetést, és ezek száma a megye felszabadítása után még csak szaporodott, A. T. Gyejnega gépesített felderítő rajparancsnok pl. Nógrád megyében kapta meg a „Szovjetunió Hőse" kitüntetést. (6) 104

Next

/
Thumbnails
Contents