Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

nem csupán a forrásmunkák felhasználásával a korábbiaknál részletesebben, sokoldalúbban — az adott történelmi keretbe illesztve — szeretné bemutatni a szovjet hadsereg megyénk felszabadításáért vívott harcát. Nógrád megye felszabadításának történetét tárgyaló — eddig megjelent — cikkekben és tanulmányokban a szerzők az események leírását — az egymáshoz kapcsolódó hadiesemények konkrét folyamatából kiragadva — általában azzal kezdik, hogy ,,A szovjet hadsereg 1944. december 5-én kezdte meg Nógrád megye felszabadítását". Bár ez a megállapítás (a megye mai területére vonatkoztatva) igaz, mégsem szabad megfeledkeznünk arról, hogy megyénket a Vörös Hadsereg a hazánk felszabadításáért, Magyarországnak a háborúból való kivezetése és Németország ellen fordítása érdekében (5) indított harcok során, a budapesti hadművelet 3. és 4. szakaszában szabadította fel. A megye felszabadítása tehát csak egyik — bár fontos — részét képezte a Budapest elfoglalásáért indított harcnak. A konkrét hadieseményeket figyelembe véve a megye felszabadításáért indított első támadás 1944. november 16-án indult meg. Ezt követte a Budapest bekerítését célzó 1944. december 5-i második támadás, majd a megye teljes felszabadítását, az úgynevezett „Mátrai kiszögellés" felszámolása, és ennek kapcsán a salgótarjáni iparmedence és a megye északi területének az ellenséges csapatoktól való megtisztítása fejezte be 1941. december 31-én. Tanulmányomban tehát, a megye felszabadításával kapcsolatos események tárgyalásánál — a történelmi hűség érdekében — az előbbi sorrendet követem. Ezt megelőzően azonban ismerkedjünk meg azokkal, akik a győzelmeket szervezték és harcukkal tevékeny szerepük volt a megye felszabadításában. A harcosok és parancsnokaik A 2. Ukrán Front megyénket felszabadító hadseregeinek harcosai sok nehéz csatában kovácsolódtak ütőképes egységekké. Nem egy hadtest és hadosztály viselte a büszke „gárdista" címet, igen sok harcos és tiszt gimnasztyorkáján volt ott a már megfakult zöld szalagon az emlékérem, bizonyítva, hogy viselője Sztálingrád óta űzi a németeket. Igen sokan viselték a megfakult, vagy új piros és arany sávokat, jelezve, hogy a harcok során könnyebben, vagy súlyosabban megsérültek. A régiek közül alig-alig volt olyan, akinek mellét egy vagy több érdemérem, vagy érdemrend ne díszítette volna, és nem egy harcos és tiszt viselte a „Szovjetunió Hőse" kitüntetés arany csillagát. A Jassi-i áttörés, a Ploestiért folytatott harcok, a debreceni nagy páncélos csata után több ezren kaptak kitüntetést és előléptetést, és ezek száma a megye felszabadítása után még csak szaporodott, A. T. Gyejnega gépesített felderítő rajparancsnok pl. Nógrád megyében kapta meg a „Szovjetunió Hőse" kitüntetést. (6) 104