Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Az állattartással kapcsolatos építmények Észak-Cserhát falvaiban

cséplőgépek elterjedésével, a pajta eredeti funkciója megszűnik, lebontásukra azonban, a korábbi másodlagos funkció miatt, nem kerül sor. Mint szénatároló hely továbbra is fontos szerepet töltött be, azért a pajták állagának védelmét biztosították. Az első világháborúig szénát csak a tetőttartó gerendákra helyezett rudakra raktak. A nyomtatás és cséplés megszűnése után a rakodóba is tettek szénát. A pajta aljára először vastagabb fákat tettek, majd erre rudakat fektettek keresztbe. Majd erre a rudakra rakták a szénát. Az adatközlők szerint azért kellett ilyen helyet készíteni, hogy az egerek ne fészkeljenek be a szénába. így a macska akadálytalanul tudott a széna alá bemenni. A szénatárolás miatt a pajták oldalai nem voltak zártak. Sokszor még leveles kaput sem tettek rá, hogy az ott levő széna több levegőt kapjon, be ne páljon. Ahogy a széna fogyott a rakodóból, vagy fiókból, úgy vált a pajta alatti terület tároló-, illetve munkahellyé. Itt helyezték el az őszi szántás után az ekét, a boronát, a gabonahordásra használt hosszú kocsit, itt végezték ősszel a kukoricafosztást, téli hónapokban a szecskavágást. A pajta általában a helyben található építőanyagokból készült. Gyűjtésünk időpontjában vidékünkön csak vályogfalú pajtákat láthattunk. Korpás Emil 1945-ben Szügyben és Patvarcon fából épült pajtákat figyelt meg.

10 Területünkön fiókos pajtával már nem találkoztunk, de a visszaemlékezések szerint a múlt század kilencvenes éveiben még voltak olyan fából készült pajták a vizsgált községekben, amelyekbe egy, vagy két elrekesztett fiókot is építettek. A pajtát az udvar végébe, mintegy annak lezárásaként, keresztbe építették. (16 kép) Gyakran egybe építették a gazdasági épületekkel. (17. kép) A pajta után már a veteményes kert következett. 16- kép- Az udvar építményei- 1. szoba, 2- szoba, 3- konyja, 4. istálló, 5- kút, 6- kamra, 7. hidas, 8- pajta 89