Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Molnár Pál: Múzeumi szervezetünk történetének áttekintése, jelenlegi helyzete

A Palóc Múzeum tulajdonképpen 1954-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára. A felszabadulást követően az első kiállítás megnyitására is ez év december 3-án került sor. Az egyre rendszeresebbé váló gyűjtő és feldolgozó munka eredményeként 1949 és 1962 között — elsősorban a fellendülő régészeti kutatások eredményeként, valamint a néprajzi gyűjtőmunka fokozódása következtében — a tárgyi anyag jelentős mértékben megnövekedett. 1959-ben nyílt meg a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának emlékére — az évforduló keretében kibontakozott széleskörű társadalmi bázisra alapozva — a Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum. Tekintettel arra, hogy a megye két múzeumának gyűjtőköre az egész megyére, sőt a Palóc Múzeumé azon kívül is kiterjedt, szükség volt helyes munkamegosztás kialakítására, mert mind Balassagyarmaton, mind Salgótarjánban a gyűjtemények, illetve gyűjtemény csoportok — régészeti, numizmatika, természettudomány, helytörténet, ipartörténet, munkásmozgalom, képzőművészet, néprajz - szinte valamennyi ágát művelték. Ezt az 1962-es statisztikai jelentések szemléletesen bizonyítják. 1962-ben kerültek a múzeumok tanácsi kezelésbe. Ez időpont fontos határkő. 1962-től erősödött a tudományos munka mellett a népművelési tevékenység is. Ebben nagymértékben közreműködött a nagy történelmi évfordulók kapcsán kibontakozott honismereti, helytörténeti tevékenység, a politikai és társadalmi szervek igényeinek megnövekedése a múzeumokkal szemben. Az évente megrendezésre kerülő múzeumi hónapok is alkalmat és egyúttal lehetőséget biztosítottak a múzeumi tudományos munkával összefüggő kiállító, ismeretterjesztő tevékenységre. A tudományos ismeretterjesztő tevékenység fontos eszköze volt az 1963-tól folyamatosan megjelenő Múzeumi Füzetek sorozat, A Salgótarjáni Iparvidék с monográfia. A múzeumi szervezet ennek ellenére — elsősorban a tárgyi és a személyi feltételek hiánya miatt — nem kapcsolódott eléggé szervesen a megye tudományos, szellemi, de legfőképpen közművelődési tevékenységéhez. A gyűjtőtevékenység is főleg szakember és raktárhiány miatt lelassult. Ez időszak alatt — az 1960-ban létesített horpácsi Mikszáth Kálmán emlékkiállítás mellé — a Megyei Tanács és a Petőfi Irodalmi Múzeum hatékony közreműködésével 1984-ben került felavatásra a csesztvei Madách Imre Emlékmúzeum, az Országos Műemléki Felügyelőség és a Megyei Tanács segítségével a hollókői Palócház. Ugyanebben az évben nyitotta meg ismét kapuit a felújított, 1932ben létesített Palóc Múzeum melletti szabadtéri múzeum. 1969-ben — a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából — az MSZMP Megyei Bizottságának kezdeményezésére a karancsberényi Felszabadulási és Partizán Emlékmúzeum megnyitására került sor. A tanácsi kezelésbe vétel kedvezően éreztette hatását a költségvetési gazdálkodásban éppúgy, mint a tudományos és technikai dolgozók létszámának növekedésében. Az 1962. évi, alig félmilliós költségvetési összeg 1974-re közel 3 millióra nőtt. A főhivatású múzeumi dolgozók létszáma 7-ről 25-re, a mellékállásúaké pedig ugyan8