Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Az állattartással kapcsolatos építmények Észak-Cserhát falvaiban

Zólyomi József Az állattartással kapcsolatos építmények Észak-Cserhát falvaiban A falvak gyorsütemű változása, a néprajzi kutatók számára egyre inkább sürgető feladattá teszi, a parasztság életmódjára vonatkozó emlékek minél előbbi összegyűjtését. A leggyorsabb átalakulást a népi építészetben tapasztalhatunk, ezen belül is az állattartással kapcsolatos építmények rohamos pusztulásának lehetünk szemtanúi. Az 1960-as évektől a paraszti állatállomány — főleg a ló és szarvasmarha — megszűnésével, az istállókat sorra lebontják, vagy garázsokká, kamrákká alakítják át. Hasonló sorsra jutnak a gazdálkodásban és állattartásban fontos szerepet betöltő pajták is. A gazdasági-társadalmi viszonyok, a paraszti élet- és gondolkodásmód átalakulása teszi szükségessé e változásokat. A gazdálkodással és az ezt kisegítő állattartással kapcsolatos építmények számbavételét, adataik összegyűjtését és feldolgozását, a parasztság termelésében és életmódjában betöltött szerepének vizsgálatát éppen ez a gyors átalakulás teszi sürgetővé. Vidékünk állattartással kapcsolatos építményeiről sem összefoglaló, sem részmunka nem jelent meg. A megyéről szóló, vagy a megyét érintő néprajzi tanulmányok szerzői közül is csak néhányan tesznek említést ezekről az építményekről. Pápai Károly 1893-ban egy rimóci istálló berendezését írja le. Ugyanitt egy fűzfavesszőből font sertésólat figyelt meg.

1 Korpás Emil a szügyi és a patvarci pajtákról írt 1935-ben, mint a szemnyerés és a takarmánytárolás helyéről.

2 Az őrhalmi szálláskertekben levő istállókról és pajtákról Fél Edit közöl leírást.

3 Hof er Tamás a falu határában levő csűrökről és istállókról készített összefoglaló tanulmányában tesz említést a szügyi pajtákról, az őrhalmi szálláskertek istállóiról és pajtáiról.

4 Tanulmányunk anyagát, 1957—1974 között, Észak-Cserhát falvaiban gyűjtöttük. Területünkön — melyet a Balassagyarmat — Cserhátsurány — Alsótold — Nagylóc — Szécsény útvonal, északon az Ipoly folyó zár le — tizenkilenc község található. A gyűjtést mind a tizenkilenc községben elvégeztük, a téma feldolgozásában azonban csak négy község (Cserhátsurány, Nagylóc, Nógrádsipek, Örhalom) anyagára támaszkodtunk. A tizenkilenc községben végzett gyűjtés 71