Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Valter Ilona: Pásztó, a középkori mezőváros

Ő a híres „pokoljáró", akit Zsigmond okleveleiben a „hű" és a „sze­retett" jelzőkkel ruházott fel. 19 így aztán érthető, hogy Zsigmond teljesítette kérését, amikor ked­venc városa, családi birtoka részére kiváltságokat kért. 1407. ápri­lis 26-án kelt Zsigmond kiváltságlevele „Paztho oppidum" lakói ré­szére. Ezen oklevélben Zsigmond kimondja, hogy Tari Lőrincnek, testvéreinek, továbbá a pásztói apátságnak Pásztón lakó népei és jobbágyai sem Tari Lőrinc, sem testvéreinek mulasztása vagy tör­vényszegése miatt nem vonhatók felelősségre, és sem egyházi, sem világi bíróság ilyen címen személyükben és vagyonúkban nem bün­tetheti őket. Fölöttük egyházi bíróság egyéb ügyekben sem ítélhet, hacsak a kérdést előbb a pásztói bíró és esküdt meg nem vizsgálta. Mind ők, mind utódaik ugyanazon jognak és kiváltságnak részesei, mely a budai polgárokat megilleti. 20 Ez a kiváltságlevél, mely szá­munkra azért is jelentős, mert először szerepel itt Pásztó „oppidum" néven, rendkívül fontos veit a mezőváros fejlődése szempontjából. A többi — földesúri tulajdonban levő — oppidum erősen függött 1. kép Pásztó város térképe 1793-ból 57

Next

/
Thumbnails
Contents