Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

A. Kozák Éva: A hollókői vár kutatása

század második felében kiépültek a nyugati faiszorosok és a külső várudvar a ciszternával. A XIV. század legvégén még a vár déli oldalán négyszögletes kaputorony épült a kapuk védelmére, melyet délkelet felől egy feljárati szorossal bővítettek a XV. században. A XV. században a nyugati falszorost is bővítették észak felé, ahol egy őrtoronnyal zárult. A XV. század közepétől a Szécsényiektől leányágon a Losonczy és Guthi Országh családok birtokába került a vár. E két család birtoklása idején végezték a váron az utolsó nagyobb átalakítási munkálatokat. A palotát még két szinttel megemelték. Az új ablakok nagyméretűek, keretük reneszánsz stílusban készült. A torony is kapott még egy szintet új bejárattal a déli palotaszárnyba. A nyugati falszorost terraszosan képezték ki, közbeiktatott átjáró kapukkal. . Az 1953-as magyar visszafoglalás után javítási munkálatokat végeztek a váron. Az udvaron két helyiséget alakítottak ki a külső várfal mellett. A XVII. század folyamán északi irányban még két helyiséggel növelték. Ezek rendeltetésük szerint gazdasági helyiségek voltak. . A törököktől való visszafoglalás után a vár rohamosan pusztulásnak indult. A XVIII. század elején a bécsiek feldúlták. A történeti szerepét a következőkben foglalhatjuk össze. A XIII. század végén XIV. század elején fontos szerepe van a király és a hatalmaskodó urak közötti pártharcokban. A XIV. század közepétől a XVI. század elejéig folynak a váron nagyobb építkezések. Tulajdonosai, ha nem is huzamosabban, de időnként laktak benne, mert egyébként nem történtek volna rajta a birtokos kényelmét szolgáló építkezési munkálatok. A hozzátartozó várbirtok központja volt, és értékét ez képezte. Az okleveles adatokból tudjuk, hogy 1460—81 között hozzátartozott Konchida puszta vámmal, így ebben az időben vám jövedelemmel is rendelkezett. A XVI—

XVII. századra jellemző korszerű megerősítésére nem került sor. A XVI. században a környék jelentős várainak Nógrádnak, Füleknek, Szécsénynek függvénye lett. A török korban végvár, a harmadrendű várak közé tartozott. A jelentősebb várak közötti összeköttetést biztosította, kisebb portyázó hadak ellen ért el hadi eredményeket. A vár fekvése biztosította a környező terület jó megfigyelését, és a Hatvan felől jövő Pásztón át Szécsénybe vezető út ellenőrzését.

29 51