Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

A. Kozák Éva: A hollókői vár kutatása

tyázások nemcsak az ellenség gyengítését segítették, hanem legtöbbször az elmaradó zsold miatt, szükségesek voltak a létfenntartáshoz.

14 A várak állapotát felmérő bizottság, Szécsény és Fülek felülvizsgálása kapcsán 1594. február 29-én Hollókőn is szemlét tartott. A vár sokat szenvedett a dúlásoktól, teteje rongyos, falai részben leomlottak. Bár szikla védi a romlástól, mégis falai nyitottan állnak. A tanács elhatározza, hogy a kőfalakat legalább fával kell pótolni, míg a helyen ismét építkezni lehet.

10 Az 1608-ban megtartott országgyűlésen elrendelték, hogy Somoskő, Buják, Hollókő és Szécsény megerősítésére Nógrád megye három járásának jobbágyait vigyék ki. Várunk a XVII. századra jellemző erődítési maradványokat nem őrzött meg, így jelentősebb kiegészítési munkákra nem gondolhatunk. Lehet, hogy a nagyobb kipusztult részeket fával megerősítették. A régészeti kutatás során a XVII. századi pusztulási rétegben számos elszenesedett famaradványt találtunk. A XVII. század folyamán a magyar hadszervezet hanyatlásnak indult. III. Ferdinánd igyekszik a fő várakat őrséggel ellátni. Az 1652-ben császári végzés alapján pontosan ismerjük a bányavidéki végvárakban az őrség létszámát. Szécsényben, Nógrádban nincs német őrség. Hollókőn sem, ekkor 20 hajdú tartózkodott és zsoldjuk 61 forint volt.

16 A török előrenyomulás során — melyet 1663-ban Köprili Ahmed vezetett — Hollókő a többi nógrádi várral együtt ismét török kézre került. Evlia Cselebi török utazó 1664—66 közötti időben járt Hollókőn, és a várról leírást készített. Idézzük sorait: „A vár alakja magas halmon fekvő kicsi ötszögű vár, fa kapuja van, benne mintegy száz üres ház van. Egyetlen templomát dzsámivá alakították át a padisah nevére. Gosdoskodás történt, hogy éléstár és hadiszertár legyen benne."

17 A leírásból is érezzük, hogy nem jelentősebb várról van szó, és egyúttal megtudjuk XVII. század közepi rendeltetését is. Megjegyezzük még, hogy a kutatás során a várban templom, inkább kápolna nyomot nem találtunk. A vár véglegesen a török uralom alól Ï 683-ban szabadult fel. Mikor is Sobieski János a párkányi győzelem után Nógrád megyében vonult át, és közben Szécsényt és Hollókőt is felszabadította. I. Lipót 1701-ből származó rendelete kimondta a magyar végvárak lerombolását.

18 Ennek során Hollókőt is széthányták. Az 1718ból származó conscriptió már romként említi.

19 A vár régészeti kutatása A vár az évszázadok során rongálódott. Korábban a harci események kapcsán, majd 1711-ben a bécsiek pusztítása során. A vár megmaradt részleteit a gyakori villámcsapások rombolták, és köveit a környező lakosság építkezéshez hordta. A faragott, díszített építészeti részleteiből minimális maradt meg. 27