Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Vonsik Ilona: A Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum történeti dokumentációs gyűjteménye és adattári anyaga

Megkezdtük a szakszervezetek Nógrád megyei szervezeteinek történetét tárgyaló tanulmányok készítését is. Számos feldolgozás, adalék, tárgyalja a megyében a nagybirtokok elkobzását, a földosztást, a termelőszövetkezetek szervezését. Jónéhány dolgozat és adat foglalkozik a Magyar Tanácsköztársaság gazdasági-, társadalmi-, politikai-, kulturális és szociális vívmányaival; a szocialista demokrácia, az üzemi demokrácia ipari üzemben és termelőszövetkezetben való érvényesülésével; a szocialista brigádmozgalommal. Feljegyzések sokasága ismertet meg a bányász élettel, szokásokkal, hiedelmekkel, viselettel, szakszavakkal stb., általában a munkáséletmóddal kapcsolatos témákkal, de ezek tudományos értéke, felhasználhatósága nem éri el a kívánt mértéket. A munkásmozgalom kiemelkedő Nógrád megyei eseményeinek leírásai előkelő helyet kaptak gyűjteményünkben. Adattári gyűjteményünk bármennyire terjedelmes és sokrétű, fellelhető néhány fehér folt is. Nincs az adattárban a munkásság osztállyá szerveződését dokumentáló tanulmány, dolgozat, feldolgozás. Nincs még tanulmányunk, vagy dolgozatunk az ifjúsági mozgalomról sem megyei összesítésben, sem helyi adalékként. Ugyancsak hiányzik a nőmozgalom felszabadulás előtti és utáni történeti feldolgozása. Hasznos lenne a különböző legális és féllegális munkás-, kultúr- és sportegyesületek felszabadulás előtti tevékenységének feltárása s a levente egyesületek életének leírása is. Tekintettel Nógrád megye, de különösen a salgótarjáni iparmedence harcos forradalmi múltjára, a Horthy-korszakban működött 17 illegális kommunista sejt tevékenységére, izgalmas volna felkutatni azon apró, de a konspiráció érdekében hasznos és szükséges momentumokat, ahogyan a kommunisták érintkeztek (jelszó, ismertetőjel, találkahely, összekötők stb.), s a kommunista mozgalom vezetőinek letartóztatását előmozdító spiclik, besúgók, renegátok sorsát. Nem volna haszontalan olyan jellegű feldolgozás készítése sem, amely a bejáró dolgozók gondolkodásmódjának változásait, életüknek városiasodását, a bejáró dolgozók törzsgárdává válásának folyamatát mutatnák be. E fehér foltok jelzésével koránt sem törekedtünk teljességre. Ezek csak felvetések s további gondolkodásra, tettre késztető jelzések. A Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum történeti dokumentációs gyűjteménye és adattári segédgyűjteménye meglehetősen vegyes képet mutat. A 15 éves múzeum írott gyűjteménye nem lehet teljes a múltat illetően, hiszen hagyományai sem voltak a legújabb kor és a munkásmozgalom története írásos és képemlékeinek feltárásával, gyűjtésével való foglalkozásnak, ellentétben a régészettel és a néprajzzal, melyek sok évtizedes múltra tekintenek vissza. Most és a jövőben kell pótolni — amíg lehet — azokat a hiányokat, kitölteni azokat a hézagokat, melyek az írott történelmi emlékek — haladó és retrográd — hagyományának gyűjtésében jelentkeznek. A megye forradalmi munkásmozgalmának jellegéből adódóan történeti dokumentációs anyagunkban dominál az ezt feltáró, bizonyító, hitelesítő anyag. Hasznos lenne azonban begyűjteni 264