Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Draveczky Balázs: Gondolatok a múzeumi közművelődésről

Esetenként fejtörő-sorozatokat, rejtvénypályázatokat indítanak ebben a témában.

7 Az ilyen kezdeményezéseknél nagyobb megértést kell tanúsítani a múzeumigazgatóságoknak. Nemcsak az eredményességre kell gondolniuk, hanem a díjazásra, a feladványkészitőknek a megsegítésére, sőt némely esetben még a szervezésre is, Az általános iskolai alsó- és felsőtagozatos oktatásban jelentős kezdeményezés a múzeumokban, kiállítási termekben megtartott iskolai tanórák egyre növekvő száma. (Ugyancsak eredményesek a közép és a szakmunkásképzésben is.)

8 Elsősorban az irodalmi, a művészeti és a természettudományos tárgyak ismeretanyagának elmélyítését segítik. A tanárokat segítő munkához nélkülözhetetlenek az ún. tanári segédkönyvek.

9 Az elmúlt hónapokban számos olyan könyv, cikk, dolgozat, stb. látott napvilágot, ami ezzel a kérdéssel, az ilyen jellegű segédanyagok szükségességével foglalkozik.

10 Az ország néhány múzeumában olyan kísérletekkel találkozunk, amelyek másutt is követésre méltók. Nevezetesen arról van szó, hogy az elkészülő múzeumi kiállításokat az illetékes szakfelügyelőkkel együtt feldolgozzák a muzeológusok. Különösen az ún. megyei továbbképzési kabinetek tudnak ebben hatékonyan közreműködni. (Sokszorosított szövegek közreadása, fénykép, diasorozatok készítése. Ezek eljuttatása a legmegközelíthetetlenebb iskolákhoz, művelődési házakhoz, stb. is könnyű. így eljuthat a múzeumi kiállítás oiyan helyekre is, ahonnan öt évenként, ha egyszer eljutnak a gyerekek a múzeumba. Olyan helyekre, ahová a múzeumi közművelődés csak többszöri áttétellel juthatott el eddig!) A speciális érdeklődésű tanulókra az általános iskolában már szakfeladatok megoldásával is lehet számítani. (Kutató utak, leletmentés, kutató táborok, stb.) Nehéz lenne felsorolni azokat a gyakorló muzeológusokat, akik ilyen foglalkozások keretében jegyezték el magukat egy életre mostani hivatásukkal. Igen érdekes módon kísérleteztek Hódmezővásárhelyen.

11 Felhívták a figyelmet tárgyi dokumentációs gyűjtemények létrehozására. Esősorban az úttörőkre számítottak. Kérték tőlük, hogy gyűjtsék össze az iskola, az úttörőcsapat, stb. névadójával kapcsolatos, még fellelhető dokumentumanyagot. Kérték azt is, hogy a város fejlődésével, történetével, az ipartörténet tárgyi és szellemi hagyatékával is foglalkozzanak. Ajánlották a helyi munkásmozgalom kallódó vagy lappangó értékeinek felderítését és mentését, a népi kultúra emlékanyagának megbecsülését. A felderítő és gyűjtő munkára a fiataloknak fél év állott rendelkezésre. A Múzeumi Hónap során a Városi Tanács, a Tornyai János Múzeum és a Csongrád megyei Módszertani Központ munkatársaiból alakult zsűri értékelte a gyűjtést, illetve annak mennyiségi és minőségi eredményét. A gyűjtőmunka során álladóan segítették a tanulókat. Az értékelésnél a gyűjtőmozgalomban elért összes eredményességet — szorgalom, hozzáállás — és nem az esetlegesen és véletlenül előbukkant értékeket vették elsősorban figyelembe. A MÉH Vállalat hulladékgyűjtő kampányai mellett nagy mennyiségű, főleg a papír és ruha dokumentáció juthat zúzdába, illetve 246