Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Patay Pál: Másfélszáz év régészeti kutatásai Nógrád megyében

szőlősön IX. századi telepnyomokat tárt fel. Leletmentést hajtott végre Litkén egy bronzkori urnatemetőben Kemenczei Tibor, a miskolci Hermán Ottó Múzeum régésze 1964-ben. 1961-ben a nemrég létesült salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum is végeztetett régészeti ásatásokat a város környékén. Korek József és a szerző a Pécskő csúcsán lévő későrézkori telepen kutatott, majd a szerző Zagyvaróna határában egy bronzkori urnatemetőbem, valamint hitelesítette a homokterenyei Kerekdombon lévő szkíta temetőt, amelyből a Dornyay Béla által bemutatott (mátraszeleinek nevezett) sír származik. Az 1960-as években az Országos Műemléki Felügyelőség Nógrád megyére is kiterjesztette a munkásságát. Megkezdődött a mátraverebélyi, homokterenyei, nógrádsápi, tereskei, mátraszőlősi, pásztói középkori templom helyreállítása, a pásztói középkori kolostor feltárása, de mindenek előtt a hollókői vár állagvédelme. Mindezeket a munkákat ásatás előzte meg, amelyek közül több gazdag középkori leletanyaggal gyarapította a megyei múzeumi szervezetet. Az ásatásokat a Felügyelőség régészei, névszerint Czeglédi Ilona, Kozák Éva és Valter Ilona végezték. De az 1966—71 években maga a Múzeum is tevőlegesen bekapcsolódott Gádor Judit működése révén a középkori régészeti kutatásokba. A nógrádmarcali XIII. századi kis földvár, a hollókői középkori falu, a szuhai Várbércen lévő középkori vár, a sóshartyáni X—

XI. századi temető, a szügyi körtemplom feltárása mellett legjelentősebb munkája a szandai Péterhegyen lévő erődített körtemplom feltárása, és a szomszédos Várhegyen lévő várrom megásása volt. (Sóshartyánban egyidejűleg egy másik X—

XI. századi temetőt Fodor István tárt fel a Nemzeti Múzeum részéről.) Ilyen előzmények után a megyei múzeumi szervezetnek Szécsénybe áthelyezett régészeti részlege és fiatal régésze, Héjj Csaba előtt a kutatás terén bő lehetőségek nyílnak. A Múzeum gyűjteménye az eddig meg-megszakadva működő régészeti tevékenység következtében eléggé mozaikszerűen rendelkezik anyaggal. Egyes korszakok gazdagon vannak képviselve, mások alig. így bronzkori leletekben bővelkedik (igaz, valóban ebben leggazdagabb a megye), ugyanakkor hiányzik a gyűjteményből az újkőkor. Hosszabb időre szóló kutatási tervet dolgozva ki, el lehetne érni, hogy minden korszak leletanyaga megközelítőleg egyenlő súllyal legyen képviselve, az őskőkortól a késő-középkorig. Minden jel arra mutat, hogy ennek megvannak a terepen a feltételei. Természetesen lehetne néhány súlyponti feladatot is kijelölni, amivel a megye országos viszonylatban is jelentős eredményeket érhetne el. Ilyen például a szinte egyedülálló piliny-várhegyi őskori telepen végzendő hitelesítő ásatás, vagy a középkori kis földvárak kutatása, amelyekről alig tudunk valamit, vagy akár nem utolsó sorban a megye számos várromjának állagvédelemmel kapcsolatos feltárása. Ilyen és hasonló feladatok méltó folytatásai lennének Kubinyi Ferenc példamutató, úttörő tevékenységének! Céltudatos terv és kitartó munka révén Nógrád megye is felsorakozhat azok sorába, amelyek a régészeti munka terén joggal kiérdemelték az ország elisme22