Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Kovács János–Say István: Száz éve született Seidner Mihály

elektromos művek kapcsoló berendezése" с tananyagot adta elő megbízatása szerint. Az őszirózsás forradalom utáni időkben a Ganz Villamossági Rt. munkásai egy bérvita hevében a régi vezetők távozását és újak kinevezését követelték a Hitelbanktól. Az elégedetlenkedők jelöltje Seidner Mihály volt, aki nagy tekintélynek örvendett a dolgozók körében. A jelöltet 1919 első napjaiban igazgatóvá választották. A Tanácsköztársaság őt ebben a pozíciójában megerősítette, termelési biztosi minőségben. Seidner a Tanácsköztársaság bukásáig vezette a gyárat. Ez idő alatt munkájában egyik legnagyobb segítője mérnöktársa, Bláthy Ottó Titusz volt. A Tanácsköztársaság hónapjai alatt, amikor rengeteg gyakorlati, szervező és üzemirányító munka hárult Seidnerve, tudományos tevékenysége sem lankadt. A Népgazdasági Tanács keretén belüli tudományos műszaki tanácsok tagjaként energetikai problémákkal foglalkozott. A Tanácsköztársaság bukása után cége azonnal szabadságolta, de ugyanakkor kénytelen volt elismerni érdemeit, amiről bizonyítványt is adott : „ ... igazoljuk, hogy dr. Seidner Mihály oki. gépészmérnök úr 1903. szeptember 15-től 1919. január 3-ig mint mérnök állt szolgálatunkban, és szívesen elismerjük, hogy szolgálatának ideje alatt műszaki teljesítményével teljesen meg voltunk elégedve. 1919. január 3-tól március 21ig mint igazgató volt nálunk alkalmazásban, a Tanácsköztársaság ideje alatt pedig kommunizált vállalatunk termelési biztosa volt, mely idő letelte után 1920. december 31-ig szabadságolva állt szolgálatunkban."

9 A bukás után itthoni működése nehézségekbe ütközött, főleg azért, mert a Mérnöki Kamara 5 évre eltiltotta a gyakorlattól. Ezért Csehszlovákiába költözött át. Itt 1928-ig a Pozsonyi Hitelbank szolgálatában állt. A Kárpátalja Villamos Műveket vezette egészen annak államosításáig. „A prágai Munkaügyi Minisztérium megbízásából 1925-ben elkészítettem Kárpátoroszország villamosításának és egy, Ungváron építendő vízerőmű tervezetét. Mindkét mű később megépült." — írja élete eme szakaszáról.

10 1928-ban végkielégítést kapott, s mivel hazatérése is lehetővé vált, visszatért Budapestre, ahol a Pasaréten telepedett le. Ettől kezdve magánmérnökként dolgozott. A II. világháborúig az Angol-Magyar Bank műszaki tanácsadójaként vállalt munkát. Ebben az időben számos szakmai cikket írt magyar, német és angol nyelven. Ezek javarészt energetikai problémákat tárgyaltak.

11 Magánmérnökként tett javaslatot a Hernádon Tiszalucnál létesítendő vízierőmű létesítésére. A vonatkozó tervek elgondolása szerint és irányítása mellett készültek. A terveket a Banktól a Kincstár megvette, és a vízierőművet a Diósgyőri Acélgyár, valamint a Tiszántúl öntözésének energiaellátására megépítette. Nagy elismerésben részesült Seidnemek az a munkája is, amelyet az Öntözésügyi Hivatal megbízásából végzett: kidolgozta az Erdős 224