Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Balázs László: Nógrádi László (1871–1939)

dőlj a, hogy ez a feladat is a Társaságra vár, melyből egy bizottságnak minden ifjúsági művet kritika alá kellene vennie. Természetesen ennek a kritikának megbízhatónak és részrehaj latlannak kell maradnia minden körülmények között. Gondolatai tettekkel párosultak. Mint A Gyermek с folyóirat szerkesztőbizottsági tagja állandó rovatot kapott Gyermekirodalom címmel, melyben rendszeres kritikák jelentek meg az ifjúságnak szánt művekről. 1913-ban jelent meg az Egyke-gyermek című munkája a Társaság Füzetes Vállalatának VIII. füzeteként. Ez a füzetecske, melyet nyugodtan nevezhetünk agitációs brosúrának, egyértelműen bizonyítja a társadalmi problémák iránti érzékenységét. (Az egykerendszerrel kapcsolatos adatgyűjtés gondolatát egyébként dr. Ranschburg Pál vetette fel. A gyűjtést 1912 őszén indította meg az adatgyűjtő szakosztály olyan községekben, ahol divatos az egyke.) Munkájában vizsgálja az egykerendszer okait, hatását a családra és a társadalomra gazdasági és erkölcsi szempontból, jellemzi az egyke gyermeket pszichológiai, szociális és pedagógiai szempontból. Mindenekelőtt bírálja azt a szemléletet, mely az egykét belső családi ügynek tekinti, melyhez nem lehet köze csak a szülőknek. Ö tágabb értelemben, nemzet-társadalom viszonylatában, szűkebben, speciálisan a gyermektársadalom ügyének tekinti a kérdése. A beérkezett adatok alapján megállapítja, hogy az egykerendszer korántsem egyszerű, egy okra visszavezethető jelenség. Az okok között egyáltalán nem tartja fontosnak a vallási szempontot, tudniillik minden felekezet között divatos volt, kivéve az izraelitákat. A gazdasági okot alapvető és fontos tényezőnek teszi meg az egykrendszer kialakulásában, hiszen: „az egykével egybemarad a föld, sőt nőhet is."

9 A szegényebb rétegeknél a gazdasági munkák jelentős részét nők végzik, s a gyermeknevelés elvonná őket ettől. A szegényembernek teher a több gyermek, mert a munkában hátráltatják az anyát. A szüléssel járó kiadások sem közömbösek, mert a bába 8 koronát, az orvos 7—10 koronát kér egy vizitért. Nagy segítséget jelentene szerinte az ingyen bába és ingyen orvos. ,,Az bizonyos, hogy a szegénységet a szegényember kétszeresen érzi. Nem csoda, ha ők nem akarják, hogy nyomorra szülessen a gyerek. ... Gazdasági ok ez is, de nem alacsony motívumú. mert magasabb ethikai érzés szövődik bele. Hóna alá kellene nyúlni a szegényeknek."

10 A vagyonos szülőknél az adatok szerint a kényelemszeretet is oka az egykének. Megemlíti még a divatot, mely szokássá válik, és a katonáskodást, ti. az egyetlen fiút felmentik. Az egy gyermekes családokról szólva, adataiból arra a következtetésre jut, hogy az egykét majomszeretet veszi körül, s emiatt henyén nevelődik. A szülők mindent megadnak az egykének, nagyfokú engedékenység és elnézés tapasztalható részükről. Mindezek károsan befolyásolják a gyermek fejlődését. Általános vélemény az is, hogy az iskolában sokkal több a 217