Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Cseplák György: A salgótarjáni Pécskő hegyről származó későrézkori edénydarabokon megfigyelt emberi ujjlenyomatok és ujjbegyköröm-lenyomatok összehasonlító vizsgálata

A másik ujjlenyomat egy másik és kisebb edénydarab külső felszínén, a felső peremtől 20 mm-nyire látható. Létrejöttét az ujilenyomatos díszítés-sor elrontásának köszönheti: az ujj elcsúszása miatt került az edényre és az ujjbegy tekintélyes részének rajzolatát megörökítette. A rajzolat nem teljesen ép, a hámlécek méretei azonban vizsgálhatók. Ezek egymástól való távolságának szélső értékei 0,33 és 0,51 mm, a hámlécek zöme 0,42 és 0,45 mm-nyire van egymástól. A mérések száma: 28. (3. ábra). összehasonlításként megvizsgáltam a ma emberének hámléc-távolságait is. Azt találtam, hogy a 73 egyénen végzett mérés átlagértékei 0,30 és 0,54 mm szélső értékek közé estek, zömmel 0,42 és 0,45 mm-nyire voltak egymástól (4. ábra). 4. ábra: Hámlécek egymástól való távolságának méretei, a régészeti anyagon talált és a ma emberének ujjlenyomatán vizsgálva. Az ujjbegy-körömnyomatok vizsgálata során feltűnt, hogy a benyomatot létrehozó ujjbegyek vaskosak voltak, a körömlemezek hossza az ujjbegyet nem haladta meg, a körmök szabad szélei egyenes vonalban végződtek. Mindhárom, különböző edényből származó töredéken látható körömnyomat domborulata 40 mm átmérőjű kör részének felel meg. A domború körömlemezek benyomatainak végeit összekötő egyenes (húr) a három edény darabon 12, 10 és 12 mm hosszú (5., 6., 7., 8. ábra). Megkíséreltem választ adni arra a kérdésre is, hogy a köröm-ujjbegy díszítést melyik kéz melyik ujjával készítették. A benyomatok megszemlélésekor kitűnt, hogy azok csak jobb kéztől származhattak. Megmértem az edény darabon látható körmök húrjának a vízszintessel bezárt szögét. Ezek 110 és 130 fok között ingadoztak és átlagértékük 119 fok volt. Szobrászagyagba nyomattam a ma emberének ujjait, olyan kéztartással, amelyet díszítéseknél egykor használhattak és ezeknél is megmértem a fenti szögeket. 200