Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Csongrádi Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében

művelési rendszert kellett gyökeresen felszámolni és a népi demok­rácia igényeinek megfelelően új alapokra helyezni. Az első az álta­lános iskola bevezetésével, a második pedig a szabadművelődési munka megindításával nyer új keretet, tartalmat és szervezetet (az utóbbi volt a nehezebb). Meg kellett teremteni azokat a kereteket, amelyek legalkalmasabbak a műveltség terjesztésére. Biztosítani kel­lett a hivatalos irányítás és elllenőrzés legcélszerűbb és legdemokra­tikusabb módozatait... " 3 A szabadművelődés irányítását lényegében két szerv — a Vallás­és Közoktatásügyi Minisztérium (továbbiakban: VKM/1945 nyarán létrehozott VI. később VIII. ügyosztályba, a szabadművelődési ügy­osztály, és az 1946 elején megszervezett Országos Szabadművelődési Tanács (továbbiakban: OSZMT) — végezte, mindkettő országos há­lózaton keresztül. Az előbbi a szabadművelődés állami, hivatali irá­nyítószerve volt az utóbbi viszont javaslattevő, véleménynyilvánító, társadalmi szervezet volt. 6 A VKM 44.300/VI. a. számú 1945. szeptember 6-án kelt körlevélben rendelte el a népművelés megszervezését, helyi szerveinek kiépíté­sét : „ ... A felszabadulással a törvényhatósági bizottságokkal együtt megszűnt törvényhatósági népművelési bizottság pótlására az alis­pán, illetőleg polgármester elnökletével alakuljon meg az ideiglenes vármegyei népművelési Tanács, amelyben a politikai pártok, a szak­szervezetek, egyházak, kulturális egyesületek képviseltessék magu­kat és vonassanak be abba, a törvényhatóság legkiválóbb népműve­lői. A vármegyei népművelés vezetője dolgozzon ki a Tanács bevo­násával az adott lehetőségek között megvalósítható és legsürgősebb korszerű kívánalmakat kielégítő, folyó év végéig szóló munkater­vet ... A törvényhatósági népművelési vezető haladéktalanul lépjen érintkezésbe a hatásköre alá tartozó községekkel, hogy ott is ala­kuljanak népművelési tanácsok." 7 Nógrád-Hont vármegyei ideiglenes törvényhatósági népművelési tanácsa 1945. szeptember 22-én alakult meg Balassagyarmaton a vá­rosháza közgyűlési termében. A tanács elnöke hivatalból dr Kovács Jenő alispán lett. A vármegye részéről a főjegyző (Benke Béla), a számvevőségi főnök (Morvay Aladár), Balassagyarmat megyei város részéről a polgármester (dr Vannay Béla) és a városi tanácsnok (dr Kiss Endre), a járásokból a mindenkori főjegyző lett hivatalból tagja a tanácsnak. A politikai pártok közül képviseltette magát a szociál­demokrata, a kommunista, a kisgazda és a nemzeti parasztpárt. A tanácsban helyet kaptak többek között a szakszervezetek, az MNDSZ, a MADISZ és a Független Kisgazda Ifjúsági Szövetség képviselői. Az egyházak részéről képviselőt kapott a tanácsban a római kato­likus, az evangélikus, a református és az izraelita egyház. A körzeti felügyelők közül tízen lettek tagjai a tanácsnak. Balassagyarmatot Theiner László, Végh László és Bundy Miklós, Salgótarjánt Blanár Sándor, dr. Vass Gyula és dr. Kun Barna képviselte. Dr. Vásárhelyi Miklós. Szép Róbert, Kerekes Sándor, Szabados József, Bárányi Fe­renc, Lendvav Jenő, Szilárd Gyula és Balázs Frigyes kiváló nénmű­velők címén kerültek a tanácsba. 8 E széleskörű képviseleti rendszer 183

Next

/
Thumbnails
Contents