Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Kapros Márta: A keresztelés szokásai az Ipoly menti falvakban

A keresztelés szokáskör új megvilágítását a társadalomnéprajzi kutatások megindulása tette lehetővé. Természetesen a korábbi, már felsorolt munkák is tartalmaztak értékes adatokat a komaság intézményével kapcsolatban. A keresztszülők számára, esetenként kiválasztásukat motiváló tényezőkre, a keresztszülők legfontosabb kötelezettségeire, a komák egymás közötti viszonyára történtek utalások. Ezeket összegezte Szendrey Ákos A magyarság néprajzában a Születés, gyermekkor fejezeten belül,

20 külön alfejezetet szentelve az újszülött családba fogadásának, a komaságnak, a keresztszülők kötelezettségeinek. A magyarság néprajza összeállításának tapasztalatai ösztönzik arra, hogy az addig publikált anyag alapján felvázolja, mely kérdések tartoznak a társadalomnéprajz kutatásai körébe,

21 és ezek között szerepelnek témánkra vonatkozó pontok is. A népi társadalom tudatos, helyszíni gyűjtésen alapuló vizsgálatának megindulása Fél Edit nevéhez kapcsolódik. Kocs községről írott monográfiájában a tágabb rokonsági kapcsolatoknál kitér a komaságra,

22 s a keresztelő leírásakor is érvényesíti az új szempontokat. 2:î A martosi nagycsalád szerkezetének bemutatásánál behatóbban foglalkozik a komaság intézményével,

24 és a gyermekről szóló fejezetben az újszülött családba fogadását vizsgálja.

25 A társadalomnéprajz bontakozásával egyidőben fordul a jogászok egy csoportjának érdeklődése a népi jogszokások felé. Bár célkitűzéseik, szempontjaik változóak, a család, és ezen belül a gyermekhez kötődő jogszokások érintik vizsgált témakörünket.

26 Papp László Kiskunhalas népi jogéletéről írott munkájában rögzíti a keresztelés lefolyását, keresztszülők kötelezettségeit, névadási szokásokat,

27 s a rokoni kapcsolatok tárgyalásánál szerepel néhány elszórt ^dat a komákra vonatkozóan is.

28 A kereszteléssel összefüggő szokások kutatásában a névadás is előtérbe kerül. Idevonatkozóan Lőrincze Lajosnak jelent meg figyelemre méltó tanulmánya.

29 A bukovinai székelyek névadásán keresztül bizonyítja, hogy a névnek az identifikáción túl is van szerepe, jelentősége. Vizsgálódása kiterjed az óvónevekre, névadási szokásokra és a betegség esetén alkalmazott névváltoztatásra. Sok összehasonlító adatot is felhasználó alapos munkája egyaránt jelentős a néprajz és nyelvtudomány területén. A rokonsági elnevezések tanulmányozása szintén hasznos eredménnyel járhat. Bár több dolgozat tűzte ki célul ezek vizsgálatát, jobbára a konszangvinikus és házasság révén létrejött kapcsolatok elnevezéseit tárgyalják. Gunda Béla közlése

30 azért értékes számunkra, mert azon túl, hogy kitér a műrokonsági terminológiákra, felhívja a figyelmet arra is, hogy a lakodalom befejeztével a keresztszülő és keresztgyermek közötti viszony módosul, és ezt a megszólítási formulák, a tegezésről magázásra való áttérés is tükrözi. Visszatérve a társadalomnéprajzi kutatásokhoz: bár Fél Edit az addigi eredményeket összefoglaló, útmutató munkájában felhívja a figyelmet a műrokonsági intézmények kutatására,

31 e téren nem sok történt. Morvay Judit a nagycsalád rendszerével foglalkozó alapvető munkájának egyik alfejezetében ismerteti a keresztszülő választás alapszempontját, továbbá rögzíti a komasági viszony megnyilvánu129