Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII–XIX. sz.-i történetéhez

tözés végleges elhatározásában ilyenkor segítettek azok a sérelmek is, amelyeket fentebb már felsorakoztattunk. Az általunk vizsgált másfél évszázad számos aszályos éve közül csupán az 1816. évit említjük meg. Hogy ennek és az ehhez hasonló aszályos éveknek milyen hatása volt a megye lakosságának táplálkozási és életkörülményeire, azt leghívebben a nováki (Mátranovák) plébános levele szemlélteti, amelyet hívei érdekében a megyéhez küldött: „A Novákiak oly nagy szükségben vannak, hogy mendenekbül ki fogyatkozván, az kukoritza csutkára szorultak, ezt megőrölvén, ebül Kenyeret süttni kíntelenítettek. De ettül az halhatattlan kenyértül oly annyira meg reked a gyomrok, hogy kínyokban, s fajdalmokban a földön hemperegnek, ordítanak mint a marha... "

143 Az időnként fellépő járványok is népvándorlást eredményezhettek. Például 1810-ben a „rothasztó hideglelés" elől, amelyben a kékkői járás lakosságának 22 %-a halt meg, sokan az Alföldre költöztek a megyéből.

144 k) A katonaság garázdálkodása. A XVIII. század elejétől a jobbágycsaládoknál elhelyezett katonaság garázdálkodása is jobbágyszökéseket eredményezett. 1709-ben, amikor a német katonaság Vadkertet megszállta, a lakosság erdőkbe, hegyekbe menekült és ott hosszú ideig földkunyhókban lakott. Később a kurucok az egész falut felgyújtották, a lakosságot pedig „mindennapi vastag ruházatjától" is megfosztották. Az elpusztult faluból sokan az Alföldre költöztek.

145 A katonának kijáró napi egy tál étel körüli vita, a jobbágyok házában betölthető joga, a katonák erőszakos, sokszor halállal végződő fellépése a házon levő parányi ablakok, a házban szabadon ömlő füst miatt, de a gyakori lopások és rablások is számos jobbágyot juttatott a szökés végleges elhatározására.

146 A jobbágy vándorlás formája, iránya és mérete A lakosság vándorlására vonatkozó részletes, számszerű adatokat tartalmazó összeírással csak 1720-ból rendelkezünk.

147 Az összeírás közli, hogy mely megyébe, mely községbe, illetve városba, melyik Nógrád megyei községből, névszerint kik és hány évvel ezelőtt költöztek el. Tekintettel arra, hogy ez az összeírás eddig még csak számszerűségében jelent meg, hasznosnak és szükségesnek tartjuk részletesebb közlését. Összeállításunkban az elköltözött családfő nevének és az elköltözés évének feltüntetését mellőzzük. 108