Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)
Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)
évi kárjegyzékében „Egy Agy és Nyoszolya" szerepel. 257 Adataink többnyire ágyat említenek, a nyoszolya szó használata ritka. Forrásaink szerint a vagyoni helyzet nem befolyásolta előfordulását. Anyagára kései adatok utalnak: 1834-ben egy felső-szécsénkei jobbágynak az első szobájában „egy nyoszolya Kemény fábul, másik sinte ojan tsak hogy Szélesebb." volt. 258 Brányik István pusztaberki zsellérnek két ócska puhafából készült ágyat írtak össze 1848-ban. 250 A XVIII. század folyamán a falvakban lévő ágyak díszítetlenek lehettek, hiszen a losonci asztalosok 1777. évi limitációja is csak „egy közönséges festetlen ágy parasztos egy és két személyre" árát közli. 260 Az ágyneműre vonatkozó adataink részletesebb áttekintésre adnak lehetőséget. Nemcsak a megyén belüli eltérésekre, hanem a vagyoni helyzetből adódó különbségekre is utalhatunk. Az ágynemű adatait a lepedő, derekaly, vánkos, dunna sorrendben ismertetjük. Lepedő. 1717-ben említik először Zagyva községből. 261 Forrásaink legtöbbször kihangsúlyozzák, hogy az elégett vagy ellopott lepedő ágyra való lepedő volt. 1768-ban Vadkertről „Agyra való Borító", 262 1817-ben Jelsőcről „gyermek ágyas aszszonyt beterítő" lepedőt említenek. 263 A lepedő anyaga többnyire — az ágynemű többi részéhez hasonlóan — a házilag előállított vászon volt. 264 Gyakran olvashatjuk az összeírásokban: „Ágyra való vászon lepedő", 265 1735-ben egy nőtincsi jobbágynak „Ágyra való gyolcs lepedőjét említik. 266 Az alsósztregovai bírónak 1758ban négy „Takács Szőtte Lepedője" volt. 267 Egy évvel később a zelenei Misur János tűzkárban két takács szőtte lepedőt írtak össze. 268 A házi vászonból, gyolcsból és a takácsok által szőtt pamutos vászonból készült lepedő a vizsgált időszak végéig (1850) rendszeresen szerepel forrásainkban. A házilag készült vászon lepedő az egész megyében elterjedt volt, vagyoni helyzethez nem köthető, a gyolcs lepedőt csak a gazdagabb családok használták, a takácsok által szőtt vászon inkább a megye északi falvaiban volt ismeretes. A lepedő méretére csupán egy adatunk utal. Kislibercse községből három „húszas vászonból álló" mindegyik „hat rőffbül álló" lepedőt loptak el 1816-ban. 269 35