Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Molnár Pál: Az ipartörténeti gyűjtőtevékenység jelenlegi helyzete, tovább fejlesztésének feladatai Nógrád megyében

beszerezni. A történeti fejlődés valamennyi periódusának bemutatására viszont nem vállalkozhattak. A komplexitásra való törekvés és az idegenforgalmi lát­ványosság miatt olyan tárgyakat is elhelyeztek, amelyek elütnek a technikai és ipartörténeti vonatkozásoktól és állaguk megóvása sem biztosított. (Eredeti do­kumentumod fa és fém munkaeszközök, viseleti tárgyak stb.) A gondokat csak fokozza, hogy az elmúlt években, főleg a szénbányászat visszafejlesztésének kö­vetkezményeként csökkentek azok az anyagi erőforrások is, amelyeket a bánya­múzeum rendszeres karbantartására, vagy fejlesztésére fordíthatott a vállalat. Mind a gazdasági-, mind a üzemeltetési szempontok, de legfőképpen a közmű­velődési vonatkozások miatt történtek kísérletek az irányban, hogy a bányamú­zeum tartozzon a Megyei- Múzeumi Szervezet kötelékébe. Tekintettel arra, hogy ennek anyagi feltételei az elmúlt időszakban nem teremtődtek meg, erre nem kerülhetett sor. A Megyei Múzeumi Szervezet keretében a helytörténet részeként már az öt­venes években folyt, ha igen korlátozott mértékben is ipartörténeti gyűjtőmun­ka. 1959-ig a Palóc Múzeum helytörténeti anyagában találhattunk üvegipari, vasipari termékeket, elsősorban olyanokat, amelyeket az üzemek ajánlottak fel megőrzésre. Ezt követően, a Munkásmozgalmi Múzeum létrejöttével megterem­tődtek a tervszerűbb ipartörténeti gyűjtés lehetőségei. A kedvező személyi fel­tételek mellett a raktározási, kiállítási lehetőségek bővülése, az üzemi jubileumi kiállítások során történt felajánlások, továbbá a múzeumi gyűjtések megnöve­kedése azt eredményezte, hogy 1959—1962 között újszerűen meggyorsult — főleg a bányászat és üvegipar területén — az ipartörténeti tárgyak gyűjtésének üte­me. Ezt alábbi táblázatunk is jól mutatja: Év Munkaeszköz Termék 1959 45 10 1960 41 20 1961 47 3 1962 4 29 Az 1959. áprilisától 1963. december 31-ig tartó, az ipartörténeti gyűjtőtevé­kenység szempontjából alapjaiban pozitív szakasz megítélésénél azonban né­hány észrevételt is szükséges tenni. Mindenféleképpen szóvá kell tenni, hogy a múzeum feladatkörének tisztázatlansága és a muzeológusok egyéni érdeklődé­sének túlzott előtérbe kerülése miatt, a gyűjtőmunka skálája igen nagy volt. Munkaeszközök, szerszámok, termékek, viseleti tárgyak gyűjtése mellett régé­szeti, numizmatikai, néprajzi középkori történeti, természettudományi, földtani emlékek is kerültek a múzeum gyűjteményébe. A fotótár és adattár még ennél is sokrétűbb volt. 1963 nyarán — a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet létrehozását követő év­ben, amikor a Munkásmozgalmi Múzeum irányításában személyi változások kö­vetkeztek be, — újból előtérbe került a múzeum gyűjtőkörének, gyűjtőterületé­nek meghatározása. Az új koncepció, amely elsősorban a társadalomtörténeti vonatkozásokat emelte ki, továbbá az intézmény történelmi évfordulókban való tevékeny közreműködés miatt, az ipartörténeti gyűjtőmunka 1963 és 1970 között visszaesett. A Megyei Levéltár hiánya miatt viszont előtérbe került az irat­anyagok és ezek reprodukcióinaik gyűjtése, részben a helytörténészek, részben 235

Next

/
Thumbnails
Contents