Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Molnár Pál: Az ipartörténeti gyűjtőtevékenység jelenlegi helyzete, tovább fejlesztésének feladatai Nógrád megyében

beszerezni. A történeti fejlődés valamennyi periódusának bemutatására viszont nem vállalkozhattak. A komplexitásra való törekvés és az idegenforgalmi látványosság miatt olyan tárgyakat is elhelyeztek, amelyek elütnek a technikai és ipartörténeti vonatkozásoktól és állaguk megóvása sem biztosított. (Eredeti dokumentumod fa és fém munkaeszközök, viseleti tárgyak stb.) A gondokat csak fokozza, hogy az elmúlt években, főleg a szénbányászat visszafejlesztésének következményeként csökkentek azok az anyagi erőforrások is, amelyeket a bányamúzeum rendszeres karbantartására, vagy fejlesztésére fordíthatott a vállalat. Mind a gazdasági-, mind a üzemeltetési szempontok, de legfőképpen a közművelődési vonatkozások miatt történtek kísérletek az irányban, hogy a bányamúzeum tartozzon a Megyei- Múzeumi Szervezet kötelékébe. Tekintettel arra, hogy ennek anyagi feltételei az elmúlt időszakban nem teremtődtek meg, erre nem kerülhetett sor. A Megyei Múzeumi Szervezet keretében a helytörténet részeként már az ötvenes években folyt, ha igen korlátozott mértékben is ipartörténeti gyűjtőmunka. 1959-ig a Palóc Múzeum helytörténeti anyagában találhattunk üvegipari, vasipari termékeket, elsősorban olyanokat, amelyeket az üzemek ajánlottak fel megőrzésre. Ezt követően, a Munkásmozgalmi Múzeum létrejöttével megteremtődtek a tervszerűbb ipartörténeti gyűjtés lehetőségei. A kedvező személyi feltételek mellett a raktározási, kiállítási lehetőségek bővülése, az üzemi jubileumi kiállítások során történt felajánlások, továbbá a múzeumi gyűjtések megnövekedése azt eredményezte, hogy 1959—1962 között újszerűen meggyorsult — főleg a bányászat és üvegipar területén — az ipartörténeti tárgyak gyűjtésének üteme. Ezt alábbi táblázatunk is jól mutatja: Év Munkaeszköz Termék 1959 45 10 1960 41 20 1961 47 3 1962 4 29 Az 1959. áprilisától 1963. december 31-ig tartó, az ipartörténeti gyűjtőtevékenység szempontjából alapjaiban pozitív szakasz megítélésénél azonban néhány észrevételt is szükséges tenni. Mindenféleképpen szóvá kell tenni, hogy a múzeum feladatkörének tisztázatlansága és a muzeológusok egyéni érdeklődésének túlzott előtérbe kerülése miatt, a gyűjtőmunka skálája igen nagy volt. Munkaeszközök, szerszámok, termékek, viseleti tárgyak gyűjtése mellett régészeti, numizmatikai, néprajzi középkori történeti, természettudományi, földtani emlékek is kerültek a múzeum gyűjteményébe. A fotótár és adattár még ennél is sokrétűbb volt. 1963 nyarán — a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet létrehozását követő évben, amikor a Munkásmozgalmi Múzeum irányításában személyi változások következtek be, — újból előtérbe került a múzeum gyűjtőkörének, gyűjtőterületének meghatározása. Az új koncepció, amely elsősorban a társadalomtörténeti vonatkozásokat emelte ki, továbbá az intézmény történelmi évfordulókban való tevékeny közreműködés miatt, az ipartörténeti gyűjtőmunka 1963 és 1970 között visszaesett. A Megyei Levéltár hiánya miatt viszont előtérbe került az iratanyagok és ezek reprodukcióinaik gyűjtése, részben a helytörténészek, részben 235