Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

nak „Szilvásos Kertye" ment tönkre 1770-ben.

11 Egy bolyki jobbágynak 1785-ben „Gyümölcsös Kertit" is felértékelték.

12 A lakóházaknak és a gazdasági épületeknek helytadó belső teleknek, az általunk vizsgált időszakban, nem volt mindenesetben ilyen kialakult rendje. Az újratelepítés időszakában előfordult, hogy belső telket nem osztottak ki a betelepülőknek, hanem a közönséges páston építkezhettek. Kulisaj István 60 éves és Veres Mihály 75 éves csecsei lakosok 1742-ben tett vallomásaikból tudjuk, hogy a török háborúk alatt elpusztult falu első lakói még a pásíon építettek házat. Csak később költöztek a mai falu helyére.

13 Pápai István felső-bodonyi jobbágy 1750-ben azt vallotta, hogy „Amidőn meg szálották Bodonyt házhellyek szerint föl nem osztatott az lakáshelly, hanem kiki nem ott ahol teczett, hanem a maga szántó fölgye végiben építhetett" — az osztatlan páston. Más vallomásból tudjuk, hogy 1738-ban még csak két ház volt építve Bodonyban.

14 Ebben az időben rendezett településű faluval is találkozhatunk. 1737-ben Varsány községről megjegyzik: „...hogy azon házhelyek az melylyek ott egy sorban vannak mind az patagik (patakig) járnak bé."

15 A megosztott, vagyis kettős beltelekre — amikor a lakóházat és a gazdasági udvart egymástól távol helyezik el — nem utalnak levéltári forrásaink. Előfordulásáról azonban mégis tudunk a megyében. Fél Edit 1938-ban egy helyi gyűjtésen alapuló tanulmányban számolt be az őrhalmi száílás/cerfékről, ahol a gazdák pajtái és istállói (ólai) a falutól távol — egy csoportban az un. szállásokon helyezkedtek el. Két térképet is közöl: az egyik a XVIII. század végén II. József uralkodása alatt, a másik 1869ben készült.

16 Megnyugtatóan csak az utóbbi térképvázlaton állapítható meg a kétbeltelkű település ténye.

17