Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

85. Baczko János nagykürtösi jobbágy „egy végbe épült" lakóházának és istállójának padlása „fonott gátatskával" volt elválasztva. (NmL IV. 33. Fiscalia 1823/72.) 86. Sinkovits Mihály füleki zsellérnek 1829-ben boronafáícból épült lakóházában „fonott közfalak" voltak. (NmL IV. 71. Archivum mixtum III. 1830/11.) 87. Radványi Ferenc: Collectanea ad históriám Comitatus de Nógrád. (OSzK. Fol. Lat. 315) 88. A földház előnye: nem kell messziről szállítani az építőanyagot, kevés munkaerővel és gyorsan felépíthető. 89. NmL IV. Inquisitiones 1742/1. 90. NmL IV. 31. Precessus terminati 1753/1170. 91. NmL IV. 3. Közgy. iratok 1712/16—2.) 92. Egyéb építőanyagok ritkább említése is megerősíti véleményünket. 93. Az utóbbit a néprajzi szakirodalom rakott, fecskerakásos falként ismeri. (Bátky Zsigmond: Építkezés. Magyarság Néprajza I. 153.) 94. Canonica Visitáció.p.II.c.I.§.l. Kallói r.kat.plébánia. 95. Sárfalú pajtákról tudunk Dejtár, Nagyoroszi, Patak, stb. községekben. 96. NmL IV. 1. Közgy.iratok D. 1759/70. 97. A vályog inkább az uradalmak építőanyaga ezen a vidéken. 98. NmL. IV. 33. Fiscalia 1806/56. Szirákon az uradalom szerződést kötött 12 ezer vályog készítésére a cigányokkal. A szerződés meghatározza a készítendő vályog nagyságát is: „ . . . ötödfél czoll, avagy hüvelyekni vastagságú, fél such szélességű és egy such hosszúságú ..." A cigányok bére minden ezer vályog után harmadfél Rforint volt. (NmL IV. 71. Archivum mixtum III. 1811/1.) 99. Téglaégető kemencékről tudunk Mohóra (1755) NmL IV. 1. Közgy. iratok 4/1755/60.), Nézsa — 7186 (NmL IV. 33. Fiscalia 1786/LXVIII/15.), Nándor — 1804 (Uo. 1804/58.), Ipolykürt — 1771 (Uo. 1771/XXXIX/65.) községekben. 100. NmL IV. 1. Közgy. iratok 4/1755/60. és NmL IV. Majthényi család levéltára gazdasági iratok. 101. NmL IV. 31. Processus terminati 1754/1208. 102. NmL IV. 1. Közgy. iratok M. 1785/254. 103. NmL IV. 33. Fiscalia 1796/109. 104. NmL IV. 1. Közgy. iratok 1/1820/594. 105. NmL IV. 71. Archivum mixtum III. 1825/1. 106. UO. 1828/9. 107. NmL Főszolgabírói iratok 1847. 108. NmL IV. 71. Archivum mixtum VIII. 1836/3. 109. Uo. 1823/3. 110. NmL IV. Instantiae 1793/482. 111. NmL Főszolgabírói iratok 1846. 112. Idős adatközlők visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Sámsonházán a múlt század első felében vált általánossá a kőépítkezés, amikor a falu a helybeli kőbányát az uradalomtól megvásárolta. Megjegyezzük, hogy kőből csak a pajtáskertben lévő istállókat és pajtákat építették. A lakóházaknál a verett, ritkán vályogfal volt az általános. 113. Bakó Ferenc: Település, népi építkezés. In: Heves megye műemlékei I. Bp. 1968. 439—440. 114. Bátky, i.m. (L. : 262. jegyzet) 133. 115. NmL IV. 33. Fiscalia 1756/XXVIII/3. 116. A levél további részéből megtudjuk, hogy rovott lakóházról van szó. (NmL IV. 1. Közgy. iratok 7186/1093.) 117. V.o.: 53. sz. jegyzet 118. NmL IV. 33. Fiscalia 1757/XXVIII/14. 119. NmL IV. 3. Közgy. iratok 1786/86. 120. NmL IV. 71. Archivum mixtum III. 1819/4. 121. Uo. 1820/18. Egy 1776. évi feljegyzés a kardeszkát széideszfctmak nevezi. (NmL IV. 1. Közgy. , iratok 2/1776/21—94.) 122. UO. 1830/11. 123. NmL IV. Instantiae 1793/88. 124. NmL IV. 33. Fiscalia 1819/165. 125. Uo. 1823/65. 126. NmL IV. 71. Archivum mixtum VIII. 1836/3. 127. NmL IV. 3. Közgy. iratok 1786/1201. 128. NmL. IV. 71. Archivum mixtum III. 1822/5. 129. Uo. 1820/18. 130. Uo. 1836/3. 131. NmL IV. 71. Miscellanea VH. 1826/8. 66