Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

Különbségek 1. Míg Sámsonházán a pajta és istálló mindig összetartozott, és egy fedél alatt épült, addig Örhalomban előfordulhatott, hogy a gazdának vagy istállója, vagy csak pajtája volt a szálláskertben. 2. Sámsonházán a gazdák sem istállót, sem pajtát nem építettek a lakóház udvarán. Örhalomban a lakóházaknál is volt istálló és pajta. 3. Sámsonházán az állatállomány a téli hónapokban is a szálláson levő istállóban maradt. A család valamelyik tagja mindig mellettük tartózkodott, örhalomban a szálláson levő istállók télen üresen álltak, az állatokat a faluban levő istállóban helyezték el. 4. Örhalomban minden szálláshoz tartozott kút. Sámsonházán általában 5—6 gazdának volt egy közös kútja, amelyet évenként együtt tisztítottak ki és javítottak meg. 20. A szügyi pajták elhelyezéséről, funkciójáról, beosztásáról, építésmódjáról részletesen Korpás Emil írt 1935-ben. (Korpás Emil: Adatok a nógrádmegyei tótság népi építkezéséhez. Néprajzi Értesítő, XXVII (1935) 117. p. A község 1868-ban készült térképen is láthatók a falu szélén csoportosan elhelyezett pajták. (Földhivatal. Balassagyarmat. Térképtár). 21. Lásd a község 1868. évi térképét. (Földhivatal. Salgótarján.) 22. Hof er Tamás: Csűrök és istállók a falun kívül. Ethn. LXVIII (1957) 414. 23. A felsorolt községek 1867/68. évi térképei és birtokrendezési jegyzőkönyvei alapján. Tanulmányunk készítésekor csak a mai megye térképanyagát tekintettük át. 24. A továbbiakban a belső telekkel kapcsolatban rögzíti azt is az Urbárium, hogy ha a belső telek ennél kisebb volna, azt a külső szántóföldekben vagy rétekben kell pótolni, ha viszont nagyobb, akkor a többletet a külső telekbe kell beszámítani. Egy pozsonyi mérő gabona kb. 600 négyszögöl szántóföld bevetésére elegendő. A parasztság — a szántóföldhöz hasonlóan — a fundus nagyságát is kilában fejezte ki. Pl; Rostás János erdőtarcsai jobbágy belső telkét félkilásra becsülte. (NmL IV. 71. Miscellanea VII 1826/3.) 25. Országos Levéltár; Helytartótanács; Departamentum Urbariale iratai. Nógrád megyei úrbéri tabellák 1771. 26. Házas zsellérek kerjeiről tesznek említést Nőtincs (1735), Alsószetregova (1758) községekből (NmL IV. 22. Kárösszeírások) és á szomszédos Hont megyei Lonthoról. (NmL IV. 71. Miscellanea VII/1817/1.) 27. Birtokrendezési jegyzőkönyv. (Földhivatal. Balassagyarmat.) 28. NmL IV. 22. Kár összesírások, 1735. 29. NmL IV. 1. Közgy. iratok 7138/42. 30. Uo. С 1771/30—87. 31. NmL IV. 3. Közgy. iratok 1786/86. 32. NmL IV. 71. Archivum mixtum VIII 1836/2. 33. NmL IV. 31. Processus terminati 1748/947. 34. NmL IV. 1. Közgy. iratok C.1758/69. 35. NmL IV. 71. Archivum mixtum XII 1835/2. 36. Uo. 1835/4. 37. Uo. 1843/6. 38. Uo. 1836/3. 39. Uo.1846/2. 40. NmL IV. 71. Miscellanea VII 1817/1. 41. NmL IV. 71. Archivum mixtum III. 1822/u. 42. UO. 1830/28. 43. Uo. 1843/9. Megjegyezzük, hogy 1731-ben a salgói uradalomban a csűrés kertel tölgyfa karók közé font vesszővel kerítették be. Az utca felől oszlopos kapuja volt. (Országos Levéltár, Jankovich család levéltára, fasc 22. 98/1731.) 44. Sövényházy Ferenc pöstyéni nemes háza előtt az utca felől 1768-ban „karóval kerített kert" volt. (NmL IV. Inquisitiones 12/1768/109.) 45. NmL IV. 1. Közgy. iratok 1/1817/1281. 46. NmL IV. Inquisitiones 1752/33. 47. NmL IV. 31. Processus terminati 1756/1257. 48. Vö.: Bátky Zsigmond: Parasztházak építőanyag szerint való elterjedése hazánkban. Föld és Ember I. 1921. 37. és Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében, Az Egri Múzeum Évkönyve. V (1967) 176. 64