Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

A gazdagabb életforma kialakulását, a sokirányú és folyamatos fuvarozás tette lehetővé. A falu jobbágyai és zsellérei rendszeresen szállítottak követ Vácra, Pestre, fát, gabonát fuvaroztak a szomszédos községekből, a település 28 iparosának, és kereskedőinek termékét vitték a környező vásárokba. Az állandó fuvarozás magas jövedelmet biztosított, amelyből a lakóház átalakítására is jutott. Verőce parasztságának magasabb házkultúrája — adataink is ezt bizonyítják — nem vonatkoztatható más Nógrád megyei falvakra, erre a szintre csak néhány évtizeddel később jutnak el. A megye népi építkezését ismertető, vagy arra utaló néprajzi leírások többsége a XIX. század végén, illetve századunkban jelenik meg. Ezek a tanulmányok — néhány elméleti fejtegetéstől eltekintve — helyi megfigyelésből, adatközlők vallomásaiból merítik anyagukat. Eredményeik ismertetésére, levéltári anyagunkkal történő összevetésére, abban a tanulmányban kerül majd sor, amely a megye népi építészetét a múlt század közepétől napjainkig tárgyalja.