Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

igyekeztünk bemutatni, törekedve az idő- és topográfiai hűségre. Levéltári kutatásunk bizonyos mértékben jóval mélyebb áttekintésre ad lehetőséget, mint a vizsgált időszak alatt készült helytörténeti leírások, építkezésre is utaló megjegyzések, olykor az idő és topográfiai hűséget mellőző néprajzi leírások. Történeti anyagunk alapján megkíséreljük összefoglalni

f értékelni azokat a népi építkezésre, esetleg a lakóház berendezésére is utaló leírásokat, olykor szerény megjegyzéseket, amelyek az általunk vizsgált időszak alatt készültek. Értékelésünkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a különböző leírásokban megjelent népi építészetre vonatkozó adatok, illetve megfigyelések mennyire lehettek általánosak az adott időpontban. A népi építészetre utaló legrégebbi adatot a XVIII. század első évtizedeiben készült latin nyelvű megyei monográfia őrzi.

491 Ebben a megye déli részén fekvő Kökényes községről készült leírásban földbe vájt putriházakra ismerünk. Ez a háztípus — vagyoni helyzetre való tekintet nélkül — általánosan elterjedt lehetett ezen a vidéken. Adataink szerint azonban a putriház nem volt ismeretlen a megye középső — erdőben gazdag — vidékén sem. Az északi megyékből érkező családok — míg a faház felépült — földházakban húzódtak meg. A véglegesen letelepedni nem szándékozók is putriházakat építettek maguknak, hogy a földesúri függőségüket ezzel is csökkentsék, és a faház építésének fáradtságos munkáját elkerüljék. Radványi Ferenc kéziratos munkája alapján egyébként megközelítő pontossággal meg tudjuk húzni az erdőövezet déli határát. A XVIII. század első felének másik krónikása Bél Mátyás. Az 1742-ben megjelent Notitiájában a megye egyik telekformájára hívja fel figyelmünket. Adataiból az ekkor már eléggé elterjedt szalagtelekre következtethetünk.

492 Közel nyolcvan év telik el, amíg Szeder Fábián tollából, 1819-ben megjelenik az első néprajzi igényű tanulmány.

493 A több témát magábafoglaló leírás részletesen foglalkozik a palóc ház beosztásával, berendezésével is. Megfigyelését csak nagy vonalakban lokalizálja, a lakóház beosztásának általános sémáját ismerteti. Nem tesz említést arról, hogy a leírt háztípus és berendezés milyen vagyoni helyzethez köthető, saját 59