Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

található. 1787-ben Vadkertről

305 „Vászony abrosz"-ról tudunk, 1796-ban a losonc-apátfalvi jobbágyoktól lopott tárgyak jegyzékében „3 Abrosz az kette je 4 nyistes az harmadik veres pamukal Szőtt" szerepel.

306 Az abrosz méretére egy adatunk utal: Koncsár György alsópetényi jobbágy 1769. évi tűzkárában „Két asztalra való Abroszt" írtak össze, amelyek egyenként hat rőfösek voltak.

307 Nőtincs községből említik először 1735-ben.

308 Nevének előfordulásai: ülni való lócza, lócza, hosszú lócza, tűz lóca, pad, tűz pad. Az utóbbi három névvel azt a lócát jelölték, amelyiknek a vége a kemencéhez kapcsolódott.

303 A lóca anyagára az 1738. évi ludányi kárbecslések szolgáltatnak adatot: itt a lócák szil- és tölgyfából készülnek.

310 Nagy Dénes bolyki jobbágy 1785ben kibecsültetett lakóházában a lóca nem deszkából, hanem talpfából volt.

311 A lócák száma családonként kettő, többségében három darab volt. Helyük a házban volt.. Forrásaink szerint a lóca, a főleg a téli hónapokban fekhelyül is szolgált. Néhány példa ennek szemléltetésére: 1768-ban egy hugyagi tanú vallomásában olvashatjuk; „...én az kemencze alatt és pedig az padon feküdvén."

312 Ugyanebben az évben egy marcali tanú így vallott : „... én az Asztal meget ülvén mondottam, hogy ne lőjjetek mert sokan vannak az házban, s széjjel feküsznek a lótzán." A márkházi kerülőről megemlítik 1770ben „... sehol sem volt kint az házbul, s az nap egész nap az Lóczán hevert.. ."

313 1771-ben Agárd (ösagárd) községben történt lopás kivizsgálásakor arra a kérdésre, hogy volt-e valaki akkor a házban, a vádlott így válaszolt: „Ott voltak a Gazda Leányai és egy gyermek a mellyek a házban feköttek."

314 Egy rimóci juhász 1777. évi vallomásából : „ ... azon alkalmatossággal tapasztalta Jusztiny György fiát a mostoha Annyával a Tűz Padban edgyütt susogni.. "

ш Szügyi vádlott 1786. évi vallomásában olvashatjuk: „ ... látam szegény Kis gyermekemet aki rósz álapotban vagyon az himlőktől Száraz lóczán feküdni .. ."

3ie Arra nincs adatunk, hogy a lócán történő alváshoz valamilyen ágyneműt használtak volna. A lócák számából (általában három darab) arra következtethetünk, hogy azok a házban a fal mellett helyezkedtek el. Egy kései, 1834-ből szár-