Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

hány családra korlátozódott. Többnyire az Ipolymenti falvakban — ahol az árterületek biztosítottak nádat — említenek náddal fedett épületeket.

144 Az épület falán túlnyúló tetőrészt Csecse (1743),

145 Trász (1781),

146 Diviny-Oroszi (1785)

lvletve eszterhánák, Bodonyban (1802)

14<J és Alsópetényben (1818) isztrinek. nevezték.

150 Az épületek héjazatának legnagyobb és leggyakoribb ellensége a tűz volt. Ezért a megye rendeletei, különböző intézkedései nagy súlyt helyeztek a tűzesetek megelőzésére. Ez tűnik ki az 1775-ben Gácsfalván pusztító tűzvész kivizsgálási anyagából. A meghallgatott tanúk mindegyikétől megkérdezték: „Volt é T.Ns Vármegye Statútuma parancsolattya szerint Házaitok födelekhez fel támasztva létra, az udvarotokba vizel meg töltött hordók, rocskák, vasbul csinált horgotok?"

151 A tűzesetek miatt tiltották meg gyakran az „ ... épületek és más veszedelmes helyeken a kőről lévő pipázást."

152 Sajnos arról nem tájékoztatnak forrásaink, hogy a fal- és tetőszerkezet összeállításának igényes munkáit (a fa megfaragása, méretezése, elhelyezése, összeillesztése) kik végezték, illetve irányították. Véleményünk szerint ezt a munkát a legtöbb faluban megtalálható, az ácsmunkához kitűnően értő molnárok végezték.

153 De segíthettek ebben azok a fa megmunkálását jól ismerő zsellérek is, akik az északi megyékből munkát keresve rendszeresen megfordultak megyénkben. A lakóház beosztása Alaprajzi elrendeződés A levéltári adatok bőséges anyagot szolgáltatház — pitvar — kamra nak a lakóház beosztására, alaprajzi elrendeződésére. A XVIII. század első felében a megye 15 településéről tudjuk, hogy ott a lakóházak leginkább ház-pitvar-kamra elrendezésűek, vagyis háromsejtűek voltak.

154 A lakóház alaprajzi beosztását is feltüntető leírások többségét a kárbecslések őrzik. Ezekből megtudhatjuk azt is, hogy egy-egy faluban a ház, pitvar, kamra beosztású lakóház nem szórványosan, néhány csa• Iád tulajdonában volt csupán. Csesztvén 1726ban 23, Nőtincs és Felsőtiszovnyik községekben 12—13 ház pusztult el 1735-ben a tűzvész következtében. A kárbecslők mindegyikénél meg23