Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

pitvar-komora beosztású házánál huszonöt kereszt és borítógerendát, tizenhárom pár szarufát írtak össze.

121 1830-ban Kiss Antal, ragyolci kocsmáros Füleken épülő házához 52 szál két öles gyalult fenyődeszkát, 23 darab öt-hat öles fenyőgerendát, 216 darab két öles lécet, 3 darab hét öles gerendát, 8 pár fenyő szarufát, 108 pár lécet vásárolt.

122 A tetőzet súlyának nagy részét tartó mestergerenda említésével mindössze négy esetben találkoztunk. 1792-ben említik először Kiskürtösről.

123 Puszta-Bodony

124 (1819) és Bugyina (1823) községekből olvashatunk még a mester gerendáról a paraszti lakóház építésével kapcsolatban.

125 A negyedik adat 1836-ban Mocsáry Károly liptagergei majorsági tehénistállójával kapcsolatban említi a mestergerendát, amelyet középen két kőoszlop tartott.

ш A mestergerenda elhelyezéséről, méretéről forrásaink nem tájékoztatnak. Itt említjük meg, hogy a néprajzi irodalomban gyakran említett boldoganyával levéltári kutatásaink során nem találkoztunk. A tetőzet formájára kevés adattal rendelkezünk. A nyeregtetőre utaló egyetlen adatunk 1786-ból Kishartyán községből származik. Márton János jobbágy vallja, hogy szolgája „ .. az háznak Vértelekit is kitördelvén ..." amely fonott volt.

127 Vidékünkön a sátor- és nyeregtető közötti váltás véleményünk szerint, egybeesik a fának, mint falazat építőanyagának háttérbe szorulásával. Ez az időszak — mint fentebb említettük — a XVIII. század közepére esik megyénkben. A födém vizsgálatával kapcsolatban szólnunk kell még a keresztgerendákon nyugvó mennyezetről. Sajnos erre vonatkozó adataink eléggé szűkszavúak. Csak három kései adatunk utal a födémre, az sem paraszti, hanem uradalmi, nem is lakóházzal hanem istállóval kapcsolatosak. 1821-ben Hojtssy Lajos alsó-szécsénkei földbirtokos árendába adott istállójáról megjegyzik, hogy annak „padlása padlókkal berakva, s sárral be mázolva" van.

128 Ugyanebben az évben a csalári uradalom egyik istállójáról tudjuk, hogy az „ ... végtől végig fényű deszkákkal van padolva.. "

129 Azt azonban többszáz adat bizonyítja, hogy az általunk vizsgált időszakban — tehát a XVIII. század elejétől — a parasztság lakóháza, a hozzákapcsolódó kamrák és istállók padlásosak voltak. Ez alól kivételt csak a megye 21