Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Belitzky János: Adalékok a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányászainak munka- és életkörülményeihez. (Az 1870-es évek igazgatási levelezéséből)

vétlenül tengerentúli behozatallal foglalkozó céggel, kitűnik abból, hogy a kávé Salgótarjánba juttatását „a szokásos módon" kéri (II. 596.: 1534.). Kiderül a régebbi kapcsolat Zemlinszky november 14-i leveléből is, amelyben leveleik kereszteződésére hivatkozva, a korábbi 10 mázsa helyett 20 mázsa kávét kér a legjobb fajtából. „Reméljük, hogy személyzetünk meg lesz elégedve ezzel az új kávéfajtával, amely meglehetősen olcsó és kifogástalan minőségű, bár a legutóbbi szállítmány, tisztaságát tekintve, még némileg kifogásolható volt" (II. 605.: 1549.). A sajtfogyasztás is 1874 tavaszán növekedett meg. Május 22-én például 20 mázsa „igen finom liptói sajtot" rendelt a BI Zólyomból, bécsi mázsánként 30 ft-ért (II. 187.: 755.). A megrendelések folyamatosnak tekinthetők, bár a menynyiségekben bizonyos hullámzás érzékelhető. A cukor fogyasztás külföldi cukorgyárakból fedezték. 1874. május 22-én például a lundenburgi Leipnik-féle cukorgyárnak 1523 ft 22 kr-val tartozott a BI (II. 188.: 757.). Június 26-án 5 hordó cukrot és 8 mázsa fügekávét rendeltek az IT útján (II. 281.: 919.). Sajnos a cukor is hordónként érkezett, és így a fogyasztott mennyiséget nem tudjuk megállapítani. Gondja volt a BI-nak a dohány ellátásra is. 1873. november 19-i jelentésben ez olvasható: „Már két nap óta nincs dohány az itteni (Barella által vezetett) főtrafikban. Miután onnét a fogyasztás mifelénk havonta 20 mázsát tesz ki, kérjük, hogy forduljanak ez ügyben a illetékesekhez" (I. 361.: 1920.). Különben petróleum lámpától a főzőedényekig, oliva olajtól a spirituszig, vásznaktól a szövetektől a kész ruhákig, sörtől és bortól kezdve a pálinkáig, mindennel foglalkozott a provizorátus, ami az akkori idők háztartási és tömegétkeztetései illetve a fogyasztók öltözködése számára szükséges volt. Zemlinszky vitája az árubeszerzéssel kapcsolatban Az előzőek során már láttuk, hogy a munkásélelmezésben nagy szerepet játszó szalonna késedelmes szállítása nehéz helyzet elé állította a Bl-ot. Azalatt míg Zemlinszky a szalonna és a zsír szállítások ügyében a szegedi Bermüller céggel tárgyalt, a debreceni Feischl Fülöppel, régebbi szállítójukkal is tárgyalásokat folytatott és kedvező ajánlatott kapott. Ugyanakkor azonban az IT — Zemlinszky tudtán kívül — megegyezett a debreceni sertésvágó testülettel (Debrecziner Scheinschlächter-Innung) 120 mázsa hátszalonna 1875. májusáig, havi 20 mázsás tételekben való leszállítására. Zemlinszky az 1874. december 16-án írt jelentésében kifogásolta ezt a mázsánként 36 ft-ba kerülő szerződést, amihez még mázsánként 70 kr szállítási és egyéb költség is járult, mert ő Feischllel, — aki különben a fenti mészáros testület eladója volt — mázsánként 2 ft 60 kr-al olcsóbban tudott volna szerződést kötni ugyanarra az árura. „Kérjük önöket, hogy a jövőben egyetlen iparcikkre vagy élelmiszerre vonatkozó nagyobb megállapodást a mi előzetes megkérdezésünk nélkül ne írjanak alá, mivel lehetséges, hogy mi sokkal kedvezőbb beszerzési forrást ismerünk. (II. 677.: 1696.). Ez a levél komoly sértődést idézett elő az IT árubeszerzéssel foglalkozó köreiben, aminek december 17-én írt levelükben hangot is adtak. Soraikra, december 19-én, kimerítő választ küldött Zemlinszky, ami több tekintetben fényt derít a munkásellátás problémáira. „Igen különös,, hogy önök a mi őszinte és kötelességszerű törekvésünket — hogy az élelmiszereket és az iparcikkeket a f

i i