Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Belitzky János: Adalékok a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányászainak munka- és életkörülményeihez. (Az 1870-es évek igazgatási levelezéséből)

rítását is célozta a „kantinok" javára, és ezen túlmenően hatással volt a ruházati és egyéb árucikkeken keresztül, az ízlés változására is. Mindez összefüggött azonban a termelés növekedésével és csökkenésével, ami a bányákban foglalkoztatottak számában nyilvánult meg a lakosságot érintő módon. A termelés és a munkáslétszám számadatai mind a salgóbányai munkásság életkörülményeiről írt korábbi, mind a jelenlegi feldolgozásban igen jól megállapíthatók az igazgatósági levélmásolati könyvekből. A termelés mennyiségi adatainak pontosságára azonban csak hozzávetőlegesen támaszkodhatunk, mert forrásaink az 50 kg-ot kitevő „vámmázsa" és 56 -kg-os „bécsi mázsa" között nem mindig tesznek különbséget, sőt több ízben azonosnak vagy csak „mázsádnak tekintik azokat. — Ezek előrebocsátása után lássuk újabb adalékainkat. Adatfeldolgozásunk a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság salgótarjáni bányaigazgatósága 1873. június 24-től 1890. január 31-ig terjedően fennmamaradt, 11 kötetet kitevő, levélmásolatokat tartalmazó könyvei, az ún. „copierBuch"-ok első öt kötetének 1873. június 24-e és 1877. december 31 közti levelezése alapján készült. Hivatkozunk azonban néhány későbbi adatra is. A „Cöpier-Buch"-okat, amiknek voltak korábbi, általunk nem ismert kötetei is, Nógrád megye levéltára őrzi. 1890-nel kezdődő további köteteink az Országos Levéltárba kerültek. Az itt feldolgozásra került kötetek időhatározói és oldal terjedelmei a következők: I. 1873. VI. 24. — 1874. III. 5. 1—600 lap. II. 1874. III. 24. — 1875. II. 7. 57—788 lap. III. 1875. II. 10. — 1876. IV. 4. 1—793 lap. IV. 1876. IV. 5. — 1877. XI. 2. 1—944 lap. V. 1877. XI. 3. — 1879. V. 28. 1—1000 lap. A feldolgozásra került adatok lelőhelyét a kötet- és oldalszámmal jelezzük az általunk írt szövegen belül, zárójelbe téve. Ez esetben a levél keletkezési dátumát a szövegben tüntettük fel. Például (II. 313.) annyit jelent, hogy az általunk II. kötetnek jelzett 1874. III. 24-től 1875. II. 7-ig terjedő időt felölelő levélmásolati könyv 313. lapján található a felhasznált adat, amelynek napi dátumát (1875. október 27.) elmondandókban már közöltük. Ezt a jelzetszámot azonban még kiegészítjük a salgótarjáni bányaigazgatóság tanulmányunkra vonatkozói iktatószámával is. A teljes jegyzet képe tehát a következő: (II. 313 1821.) Az esetben, ha az irat keletkezési dátumát nem dolgoztuk be szövegünkbe ez a jegyzetkép így módosul: (II. 313.: 1873. X. 27., 1821.) A levelek mind üzleti vonatkozásúak. Küldőjük minden esetben a salgótarjáni bányaigazgatóság (a továbbiakban: BI), és aláírójuk — akit távolléte esetében az egyik, ezzel a feladattal megbízott tisztviselő helyettesít — Zemlinszky Rezső bányaigazgató. A címzettek részben a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság (a továbbiakban: társulat) budapesti „igazgatótanácsa" (Verwaltungsrath), illetve az ezt 1876. augusztus 1-én felváltó „igazgatósága" (Direktion) — a továbbiakban IT, illetve IG —, részben hazai és külföldi iparvállalatok illetve kereskedő cégek. A levelek mintegy 98—99 %-a németnyelvű. A levelezőkönyvekben található másolatok, miként az az iktatószámokból következtethető, nem tartalmazza a teljes iratanyagot, bár az nem állapítható meg, hogy a hiányzó számok a beérkezett vagy a kiküldött levelekre vonatkoznak-e. 186