Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

tyánban 1730-ban, Marcal (Nógrádmarcal) községben 1733-ban egy-egy jobbágynak rovott házát, pitvarát, kamráját írták össze.

65 Ludány és Kotman-Lehota (Kotmány) községekben több jobbágynak rovott lakóháza, juhakla, padlásos sertés — és marhaólja égett meg 1738-ban.

66 Négy baglyasaljai jobbágynak 1786-ban a megyéhez küldött leveléből is rovott faházakra kö- 1 vetkeztethetünk.

67 Mocsáry Károly liptagergei uradalmában fa oszlopokra, fa rovatékkal épült kovácsházról tesznek említést 1836-ban.

68 Forrásainkban a borona fa említésével két esetben találkoztunk. 1745-ben a pinczi malomról

69

, 1829-ben egy füleki zsellérházról jegyzik meg, hogy boronafákból készült.

h> Űgy gondoljuk, boronafalú építkezésre utalnak a sinór után faragott fábul és az uglyára csinált kifejezések is. Faragott fákból készített, illetve uglyára épített lakóházakról tudunk 1722-ben Gácslehetáról (Gácsliget), 1740-ben Gácsfalváról.

71

. 1759-ben Zelenéről (Ipolyszele),

72 1760—61-ben Vükéről,'

3 1763-ban Poltárról

74

, 1770-ben Sóslehotáról. (Sósliget).

75 Mint adatainkból kitűnik, a boronafalas építkezés a megye északi falvaiban volt elterjedve. Losonctól délre a lakóházaknál a rovott faltechnika volt az általános. Fonott fal Az épületfában szegény községekben találhat- « juk meg a fonott falú lakóházakat és melléképületeket a megyében. Általános használata csak a megye déli részén terjedt el.

76

. Kalló község 1722. évi kár jegyzékében gyakran olvashatjuk: „...a háza kamrástul egészlen meg égtek mellyek fonottak voltak."

77 Itt a fonott falu lakóházak, istállók, kamrák többsége jobbágyok tulajdonában volt. Fonott falú építményekkel azonban a megye északi, illetve középső részén is találkozhatunk. 1735-ben Felsőtiszovnyikon (Felsőtisztás) lakó Imrik Pálnak fonót komrája égett meg.

78 Nagy István lapüjtői zsellérnek 1722-ben régi fonót háza és fonót Istállója pusztult el a tűzvész következtében. 1731-ben az Ecsegen lakó Oravecz András zsellérnek „fonott Háza, Istállója. Pitvara, két Komorája és az Fészere" égett föld- -ф ig.

79 Egy szőlösi zsellérnek 1735-ben „egiszlen sövénybül áló Ház Komorastul és egy Istállócska" becsültetett fel a tűzvész után.

80