Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)

Szabó Béla: Madách Imre közéleti tevékenysége Nógrád megyében

mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a megye haladó értelmisége, nemessége közt a koreszme, a haladás, a függetlenség kérdése terjesztessék, ápoltassák. Ö is részese annak a magvetésnek, mely a későbbiekben a forradalom, szabadságharc időszakában megtermetté gazdag gyümölcsét. Nem hiúságból, nem politikai feltűnésből, nem önérdekből tette mindezt, hanem erkölcsi meggyőződésből, mert tudta, hogy „A nemzet egyesülni tanul, oly erkölcsi hatalommá lesz, mellyel az ósdiak egyszerű negációja szembe nem mehet." Meg volt győződve arról, hogy végre megtanulunk „csak önmagunkban bízni, mert jelenünkre elmondható; nous ne vivons jamais, nous attendons la vie." (Még mi soha nem élünk, csak várjuk az életet.)''" A fiatal Madách az előbbiekben vázolt erkölcsi felelősséggel készült és várta azt az életet, melynek kereteit egy független polgári demokratikus Magyarország adhatná. A szabadságharc előtti években ezért távolodott egyre inkább a centralistáktól és követte a reálpolitikus Kossuthot. Szontágh Pálhoz 1847-ben írt leveléből már a harc szükségességét érző Madách szólalt meg. „A hazáért ontád véredet" írja egy politikai jellegű párbajra utalva. „Bár így lehetne; vagy méginkabb, bár a hazáért mások vérét lehetne ontani, mert inkább erősödöm régi hitemben, hogy csak véres út vezetne boldogsághoz és a francia forradalom alatt is azok voltak a legbecsületesebb emberek, kik a legtöbb vért ontották. Mindég is jobb, ha az ember egy kardvágáson ontja vérét, mintha az embernek vérét szívják ... "

3l 1846. július 16-án Madách Imrét „kitűnő többséggel" főbiztosnak választották.

32 Házassága után tehát visszatért a megyei hivatalhoz és vállalta az avval járó hivatali ügyintézés nehézségeit. Mint megyei főbiztos, — vagy abban az időben tréfásan nevezték: szalmakomiszár — intézte a katonai számvevővel együtt a megyei jogkörbe eső katonai jellegű feladatokat. A katonai számláltató szék elnökeként feladatkörébe tartozott a megyébe érkező, azon átvonuló katonaság élelmezésének biztosítása, a számbiztosi nyugták ellenőrzése, katonai előfogatok díjának kifizettetése, a szökevény katonák elfogásáért járó díjnak megyei hadipénztárból való kiutalása, a megyei katonai terhek évi előirányzatának összeállítása, stb. Ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett ellátnia a megyei főhadbiztosnak, mely tisztség betöltéséért a választott tisztviselő évi 300 váltóforint fizetésben részesült.

33 A főhadbiztosi tisztség békeidőben jelentéktelen hivatalnak számított, hol inkább a megbízhatóság volt domináns, mint a rátermettség. Ugyanakkor a főhadbiztosi állást ugródeszkának szokták tekinteni, magasabb megyei hivatal, pl. az alispánság felé. Valószínű, hogy Madách Imre is hivatali pályafutását előkészítendő vállalta a tisztséget. Madách képességeitől, felkészültségétől, életfelfogásától messze állt a megyén átvonuló katonák számára kiutalt kenyér, zab és szénarészletek nyugtái94