Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)

Erdős István: Madách Imre Mózese

érdekében felhasználható eszközök milyenségéről. A Mózes dráma a biblia történeteire épül, a Mózes második, negyedik, ötödik könyvében megrajzolt eseménysorra alapozódik. Ezekben arról van szó, hogy Izrael népe Egyiptom elnyomása alatt sínylődik, szolga lett, és Mózes vezetésével indul el, hogy a rabságból kiszabadulva egy új hazába érjen, mit Jahve igért választott népének. A zsidók Mózes vezetésével negyven évig bolyonganak a pusztán, sok kemény megpróbáltatást szenvedtet velük az Űr, hogy méltók legyenek az új hazára. A szenvedő nép lázong, türelmetlenkedik, kishitűségében visszatérne Egyiptom istenéhez, az aranyborjúhoz, de Mózes meghirdetve Jahve 10 parancsolatát, a hűségesnek megmaradt léviták törzse közreműködésével elpusztítja a lázadókat, s elvezeti a népet Kánaán küszöbére. S a nép, az Egyiptomból menekülők második, harmadik nemzedéke új vezér, Józsue vezetésével indul az új föld, Jerikó ostromára, miközben Mózes az ígéret földjére lépés előtt meghal. Ebből a mitológiai eseménysorból fejlesztet-, te ki Madách a Mózes című drámáját. Teljesen nyilvánvaló, hogy Mózes népének nem vallási vonatkozásai érdekelték, nem hitéleti kérdésekre reagál, egyértelműen társadalmi, történetfilozó-X fiai gondolatok foglalkoztatják, egy országra, s egy holnapi országra akar hatni, miközben az lázas zsongásban egy nagyon is valóságos új Mózesre vár maga megszabadítása érdekében. Politizált Madách már a téma megválasztásával, de nem napi-politikai szinten. Egyetemes érvényű válaszokat keresett égető belsőj kérdéseire a költő, mikor a hatalmas-bonyolult nép vezér figuráját, Mózes drámájában megteremti. 3. A Mózes-dráma két részből, öt felvonásból áll. Az első és második felvonás a zsidók kiszabadulásával foglalkozik, a harmadik, negyedik, ötödik pedig nemzetté kovácsolódásuk történetét mondja el. Mózes, nem tudván maga sem, hogy zsidó anya szülötte, kit az egyiptomiak csecsemőirtó háborúja elől mentettek épp a Pharao udvarába nevelkedni, a történet kezdetén tanulmányait bevégző, nagy, szédítő pálya előtt álló egyiptomi ifjú. S a majdani egyéni-dráma feszülésének szélső pontján valósággal Pháraó-teremtménynek látja magát, hogy ilyen szélső pillérről ívelhessen — a hatalmas önére jű nép vezér öntudatáig — jelleme teljessége, így vall erről a Pháraónak: .. .én azzá, ami most vagyok, Csak benned lettem, s még világra is Csak úgy jövék, mint eltépett virág, Mit zúgó szélvész pusztaságba hajt Nem ismervén anyának csókjait. Mi bennem érez, gondol és lehel Magad vagy Pháraó! — Sugárod az, Mely napjához hűtlen nem is lehet. A szédületesnek ígérkező karrierje első pillanatában, első ügyként Mózesnek épp a zsidó nép ügyében kell a Pháraónak tanácsot adnia, mi legyen a rabságában igazán soha meg nem 43