Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)

Szabó Béla: Madách Imre közéleti tevékenysége Nógrád megyében

híve volt a függetlenségi harcnak. Pál öccséről már szóltunk. Károly öccse a hadügyminisztériumban teljesített szolgálatot, Mária nővérét — férjével — Balogh Károly huszárőrnaggyal, aki Bem seregében harcolt és fiával együtt — román felkelők verték agyon. Édesanyja csesztvei kastélyukat kórháznak szándékozta berendezni. Madách Imre nézeteire nemcsak tevékenysége, de a függetlenségi nyilatkozat kikiáltásakor papírra vetett széljegyzete is jellemzi. „A phrázisok kora lejárt. Capacitálni nem fogjuk egymást... ápr. 14 a márc. 4 következménye. Örült volna ki hinne a tigrisnek míg nem zárta kalitkába.'"

12 * A függetlenség kérdésében elfoglalt szilárd következetes elvi álláspontja teszi érthetővé Madách szerepét a szabadságharc bukása időszakában. A császári csapatok megszállása idején az árvaügyek kezelését végző bizottmányban dolgozott.'

11

'' A megye felszabadulása után, mint főhadbiztos nem tevékenykedett, mivel e feladatkört a teljhatalmú kormánybiztos töltötte be. Madách nevével a cári intervenció megindulása után, a vész óráiban találkozhatunk újra. 1849 május legvégén a túlerő ellen Nógrádban népfelkelést hirdettek. Politikai szerepet ekkor már csak a legbátrabbak, a legelszántabbak, a harc végsőkig elkötelezett hívei vállaltak. Ezek között találjuk Madách Imrét is. Nógrád megye nyugati felében, a nógrádi járás területén Nagyoroszi, Tereske, Berki, Horpács, Berény lakosait népfelkelésre, fegyveres gerillacsapatok alakítására szóló felhívást Madách Imre írta alá.

6

'

1 Madách és a gerillamozgalom közötti kapcsolatnak egyre több nyomát sikerült felszínre hozni. A nógrádi gerillák a magyar seregek 1849. júliusi visszavonulása után tovább folytatták az ellenállást, mint azt a losonci rajtaütés is bizonyítja. A kriváni táborból és az északi területekről visszavonuló felkelők olyan jelentős erőt képviseltek, hogy reájuk támaszkodva még a polgári kormányzat is működött.

05 Ezt igazolják azok a hirdetmények, rendeletek, melyek elsősorban a füleki járás területén még a világosi fegyverletételt követően szeptemberben is megjelentek. Csak szeptember 29-én került sor a nógrádi gerillák fegyverletételére, Salgótarjánban. A felkelők katonai vezetői Kemény Karoly, Ujházy Lajos, Рокоту Lajos honvédtisztek, politikai vezetői Repetzky Ferenc kormánybiztos, Básthy Miklós főszolgabíró úgy döntöttek, hogy mintegy 1300 fegyvert kocsikra rakva titokban a megye különböző helyeire szállítják, hogy azokat a későbbiekben fel lehessen használni.

00 Szeptember 29-én három katona három lovas kocsin 133 fegyvert szállított Madách Imre sztregovai birtokán levő csőszkunyhóba. E fegyvereket később, 1850-ben a császári csendőrség felfedezte.

0

' Feltételezhető, hogy Madách tudott a fegyverek elrejtéséről, mivel minden amellett szól, hogy az egész akció előre átgondolt, megbeszélt tervek szerint történt. Ehhez az esethez teljesen hasonlóról emlékezik meg Balogh Károly a sztregovai kastélyról szóló leírásában. Az 1850-es évek végén a kastély parkjában álló kertilak szalmateteje összeomlott, a tetőn nagy mennyiségű honvéd lőfegyver volt elrejtve.

08 102