Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Leblanc Zsoltné: Képek az 1870-es éve Nógrád megyei közéletéről. Összeállította Schneider Miklós

olyan egyénektől is követel hátralék címén összegeket, kik tartozásaikat kezüknél levő okmányok szerint már törlesztették. 2. Jegyzői teendőit elhanyagolja: példa erre Kovács János nötincsi lakos, aki mintegy három év előtt adás-vevési szerződését jegyző kezébe adván, s telekkönyvi átiratokért járó dijakat lefizetvén, panaszlott jegyző kérdéses átírást elhanyagolván, a szőlőt múlt év végén nyilvános árverésen eladták, s ezzel Kovács Jánosnak SÖ Ft-nyi kárt okozott. A kérvényzőkkel gorombáskodik, őket szobájából káromkodva kihajtja. 3. Agárd községében múlt évre az adót ki sem vetette, illetőleg egyesek adókönyvecskéjébe be nem vezette. Az 1876. évi Б. tábla teljesen kitöltetlen, mely hanyagság folytán az elöljáróság kellemetlenségek kikerülése céljából kénytelen volt hivataláról lemondani. Mindezen, mind adandó akalommal eléterjesztendő vádpontoknál fogva kérjük a tekintetes szolgabíró urat, nevezeti körjegyző ellen az 1876: V. t. c. értelmében fegyelmi vizsgálatot indítani s öt hivatalából elmozdítani. Kelt Nőtincsen, 1878. január 14-én Sídyan András bíró és még 14 aláírás.^. 14. Л JOBBÁGYI JEGYZŐ ÉS BÍRÓ ÖSSZETŰZÉSE 1878. Tekintetes főszolgabíró úr! A tekintetes m. kir. Adófelügyelőségnek 7446. és a tekintetes Főszolgabíró Úrnak 116. számú komoly, de sőt szigorú rendeleteiknek minden odaadás es erélyemmel eleget akarván tenni, f. hó 23-án (Jobbágyi) község bíráját két elöljáróval a már élőbbről, vagyis a szüret megkezdésekor lefoglalt bortermés mennyiségének megállapítása és lepecsételtetése szempontjából a községbe kiküldöttem, hogy a lepecsetelteket visszajövet jegyzőkönyvbe foglalhassam; kik is kimenvén, du. 2/4 5 óráig a pecsételést 25 lakosnál eszközölvén a körjegyzői irodában megjelentek. Alulírott a bíró által átnyújtott jegyzeteket átvévén, az irodai ablakba tettem, ezzel a község bírája hozzám fordulva jelenti, hogy ő holnap, vagyis csütörtökön Gyöngyösre akar menni, erre én kijelentem ezen szavakkal „bizony, bíró úr, oda nem megy, mivel a pecséilést folytatni kell", erre feleié, hogy helyettesíti a törvénybíró; erre válaszolám „ez nem teheti, mivel ez, a bíró semmiképp nem lévén akadályozva, az ő teendőihez tartozik", felhozván saját körülményemet, mely szerint én is pénzszűke miatt ohajtnék Gyöngyösre menni búzát árusítani, mivel 75 Ft követelést kellem kielégítenem, s magam karára nem tehetem, a hivatal lévén az első, s ha a bíró úr felkötötte a kolompot, tehát viselje a magyar közmondás szerint. Erre felpattan s tele torokkal elkiáltja magát: „maga nekem nem parancsol, még nincs Istennek az a körjegyzője, aki nekem parancsolna", de — felelém — parancsolok, t. г., hogy kötelességét végezze. Feleié: „nem igaz, én vagyok a bíró, én parancsolok, s ha bíró nem leszek, akkor is Jancsó József maradok s Jobbágyiban leszek, de magát a községből kizavarom". Erre mondám: „Engem?" „Igen" — monda a bíró, erre felelém, tisztesség legyen mondva „még az ülepemet sem". Ekkor a bíró felugrik, kétszer mellbe lök, haramiaképp kétszer megrúg, s öklével bal homlokomat úgy megüté, hogy majd elszédültem s rohant tovább felém, talán ha a törvénybíró Szeles János és Morvái Bálint hites meg nem akadályozzák, agyon is vert volna vad,korlátlan dühében, erre én vonakodva minden sértő kifejezésektől is mondám: „ezt nem vártam, de engl