Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Bisztray Gyula: Mikszáth néprajza

a jó rokonok, szomszédok és ismerősök. Van elég tönkretett ruha, s emiatt bosszankodás ... De hát nem esik messze a fizető nap! Húsvét harmadnapjára, kedd reggelre már nagyot fordul a világ: most a vászoncselédek dolga áll fel­jebb! Most a kislányok mennek vissza locsolni a tegnapi látogatóikat. Gyuri, Pista, Jancsi! Tessék csak visszaadni a pirostojást, amit tegnap szereztél ! A nagyobb leányoknak nem illik a legény után járni. Ok nem is men­nek, de a bosszú el nem marad. Összeszövetkeznek a legpajkosabb menyecskékkel délután, s amint kiülnek sütkérezni, utcahosszat elülve sorban mindenütt a házak előtti padkákat, ott a vödrök és a tele kancsók elrejtve a hátuk mögött, s amely férfiember ilyenkor az utcán mer mutatkozni, pajkos jókedvökben ugyan­csak zuhogtatják nyakába az áldást. Estefelé pedig, mikor mindinkább vérszemet kapnak, még az átutazó furmányosok sincsenek megkímélve­Minden férfi ellenség! Ez a jelszó. Van hangos lárma, kitörő jókedv, csa­tara egész késő szürkületig, míg az esteli harangszó megkondul. Akkor az­tán vége az ellenségeskedésnek. Kezdődik a tánc a faluban. Pünkösd kevés néprajzi érdekességet jelent Mikszáth műveiben. Az apostolokra, a Jézus igehirdető társaságára szálló „tüzes nyelvek" . legendájából kiindulva pünkösdkor rendszerint humoros vonatkozásban foglalkozik a ,,nyelvek"-kel, felsorolva a közéletben és népéletben gyak­rabban szereplő nyelveket,. ? , A legparádésabb pünkösdi népszokásról: a pünkösdi király megvá­lasztásáról (a ..pünkösdi királyság''-ról) Mikszáth „néprajza" hallgat. An­nak egyik látványos esetét úgyis megírta Jókai „Egy magyar nábob" с regényében. Mirevaló volna egy újabb utánzata?! Mikszáth beéri azzal, hogy a „költők dalában dicsőített napot", „áldott szép pünkösdnek gyö­nyörű ünnepét" kirándulásokra s a majálisok és juniálisok kiélvezésére ajánlja. 8 Egyszersmind utal a kedvesünk szépségét dicsérő, pünkösdi vo­natkozású népdalra is, mondván: „Ezen a napon születik, akit nem anya szül, hanem rózsafán lesz .. ." 9 Legjelentősebb adaléka a magyar néprajz pünkösdi fejezetéhez. A fe­4 hete kakas c. elbeszélésének egyik epizódja. Eszerint egy fiatal menyecs­két, aki férje miatt panaszkodik, e szavakkal korhol a vidék egy tekin­télyes asszonya: „Hja, lelkem, tűrj mármost, ha rosszul ráztad meg az ereszt!" — Ehhez a szentenciához aztán Mikszáth a következő magyarázó jegyzetet fűzi: „Azon a vidéken (Palócföldön) az ereszt rázza meg a leány pünkösdkor, s ha búzaszem hull ki belőle: telkes gazda veszi el, ha rozs: * mesterember, ha árpa: pásztor." 10 S ezzel végeztünk is a pünkösdi nyelvek, a pünkösdi rózsák és pün­kösdi népszokások Mikszáthnál előforduló töredékes emlékeivel. * Egyéb ünnepnapok népszokásai és babonái Az esztendő egyéb ünnepeihez Mikszáth néprajzi kalendáriumában negatív, részint pozitív megjegyzéseket fűzhetünk. így például vízkereszt (január 6.), János vagy Iván („szentivánéj" jú­nius 24.), Péter—Pál (június 29.), Borbála (december 4.), Szilveszter (de­29

Next

/
Thumbnails
Contents