Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Bisztray Gyula: Mikszáth néprajza

a jó rokonok, szomszédok és ismerősök. Van elég tönkretett ruha, s emiatt bosszankodás ... De hát nem esik messze a fizető nap! Húsvét harmadnapjára, kedd reggelre már nagyot fordul a világ: most a vászoncselédek dolga áll feljebb! Most a kislányok mennek vissza locsolni a tegnapi látogatóikat. Gyuri, Pista, Jancsi! Tessék csak visszaadni a pirostojást, amit tegnap szereztél ! A nagyobb leányoknak nem illik a legény után járni. Ok nem is mennek, de a bosszú el nem marad. Összeszövetkeznek a legpajkosabb menyecskékkel délután, s amint kiülnek sütkérezni, utcahosszat elülve sorban mindenütt a házak előtti padkákat, ott a vödrök és a tele kancsók elrejtve a hátuk mögött, s amely férfiember ilyenkor az utcán mer mutatkozni, pajkos jókedvökben ugyancsak zuhogtatják nyakába az áldást. Estefelé pedig, mikor mindinkább vérszemet kapnak, még az átutazó furmányosok sincsenek megkímélveMinden férfi ellenség! Ez a jelszó. Van hangos lárma, kitörő jókedv, csatara egész késő szürkületig, míg az esteli harangszó megkondul. Akkor aztán vége az ellenségeskedésnek. Kezdődik a tánc a faluban. Pünkösd kevés néprajzi érdekességet jelent Mikszáth műveiben. Az apostolokra, a Jézus igehirdető társaságára szálló „tüzes nyelvek" . legendájából kiindulva pünkösdkor rendszerint humoros vonatkozásban foglalkozik a ,,nyelvek"-kel, felsorolva a közéletben és népéletben gyakrabban szereplő nyelveket,. ? , A legparádésabb pünkösdi népszokásról: a pünkösdi király megválasztásáról (a ..pünkösdi királyság''-ról) Mikszáth „néprajza" hallgat. Annak egyik látványos esetét úgyis megírta Jókai „Egy magyar nábob" с regényében. Mirevaló volna egy újabb utánzata?! Mikszáth beéri azzal, hogy a „költők dalában dicsőített napot", „áldott szép pünkösdnek gyönyörű ünnepét" kirándulásokra s a majálisok és juniálisok kiélvezésére ajánlja.

8 Egyszersmind utal a kedvesünk szépségét dicsérő, pünkösdi vonatkozású népdalra is, mondván: „Ezen a napon születik, akit nem anya szül, hanem rózsafán lesz .. ."

9 Legjelentősebb adaléka a magyar néprajz pünkösdi fejezetéhez. A fe4 hete kakas c. elbeszélésének egyik epizódja. Eszerint egy fiatal menyecskét, aki férje miatt panaszkodik, e szavakkal korhol a vidék egy tekintélyes asszonya: „Hja, lelkem, tűrj mármost, ha rosszul ráztad meg az ereszt!" — Ehhez a szentenciához aztán Mikszáth a következő magyarázó jegyzetet fűzi: „Azon a vidéken (Palócföldön) az ereszt rázza meg a leány pünkösdkor, s ha búzaszem hull ki belőle: telkes gazda veszi el, ha rozs: * mesterember, ha árpa: pásztor."

10 S ezzel végeztünk is a pünkösdi nyelvek, a pünkösdi rózsák és pünkösdi népszokások Mikszáthnál előforduló töredékes emlékeivel. * Egyéb ünnepnapok népszokásai és babonái Az esztendő egyéb ünnepeihez Mikszáth néprajzi kalendáriumában negatív, részint pozitív megjegyzéseket fűzhetünk. így például vízkereszt (január 6.), János vagy Iván („szentivánéj" június 24.), Péter—Pál (június 29.), Borbála (december 4.), Szilveszter (de29