Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Leblanc Zsoltné: Hagyományápolás Nógrád megyében: Mikszáth-hagyományok

található emléktáblán (mely elsőd­legesen a megye szülöttére és a Ba­lassagyarmaton töltött hivatalnokos­kodásra emlékeztet) és a Mikszáth Kálmán nevét viselő Művelődési Ott­honon kívül semmi sem található 1960-ig Balassagyarmaton. Ezért 1959-ben az „Emlékbizottság" első helyen említi egy Mikszáth-szobor f elállítássmak tervét. Megbízást is ad a város Herceg Klára szobrásznak a munka elkészítésére. Sajnos annak leleplezésére azonban csak 1961-ben kerülhetett sor. (1961. május 31-én a „Megyeháza" előtti parkban. Az emlékbeszédet Bóka László profesz­szor mondta.) 1960. május 24-én ünnepi tanács­ülést tartottak, amelyen Mikszáth Kálmán emlékét a 29/1960. sz. ha­tározattal örökítették meg. Az ünne­pi ülés jegyzőkönyvét lapozva, ab­ból — tudatosan — az alábbi gon­dolatokat emelem ki: „A föld, a gör­be ország jelentette számára Nóg­rád megyét. írásának alakjai, kiej­tése, a szülőföld dallama népiessé­gének megjelenési formája. S ő ezt a világot vitte magával halálakor." Az ünnepi tanácsülés után a részt­vevők és a város lakossága Mik­száth második balassagyarmati tar­tózkodásának színhelyén, a Madách u. 6. sz. alatti házon, emléktábla­avatáson vettek részt. Az ünnepségsorozat Horpácson, a felújított Mikszáth-kúriában rende­zett emlékkiállítás megnyitásával folytatódott. A Nógrád megyei Ta­nács nagyszabású ünnepség kereté­ben emléktáblát helyezett el a kas­tély főfalán. A jól sikerült iskolai megemlékezé­sekkel, TIT-rendezvényekkel, a fel­nőttek és az ifjúság számára külön meghirdetett pályázatokkal, a Palóc Múzeum „Mikszáth-szobájá"-nak felújításával sikerült olyan légkört, közhangulatot teremteni, mely4?\í alapján méltán mondható, hogy az 1960-as év mérföldkő volt a Mik­száth-hagyományápolásban. S ez a légkör megmaradt 1964-ig. Akkor a Madách-centenáriumi ünnepségek háttérbe szorították Mikszáth szemé­lyét, s ez a helyzet — néhány dicsé­retes kezdeményezéstől eltekintve — napjainkig fennállt. 1969-ben ugyanis ismét találko­zunk a mikszáthi hagyományápolás megnyilvánulásaival. Ebben az év­ben ünnepelték a pásztói gimnázium fennállásának 15., névadásának 10. évfordulóját. 1970-ben a mohorai községi tanács helyezett el emlék­táblát a volt Mauks-kúria (ma a köz­ség gyógyszertára) falán. A Mikszáth-kultusz újjáélesztésé­ben fontos szerepet játszott, hogy a nagy palóc író születése 125. év­fordulójának ünnepségeit az UNES­CO programjába vette, és a Művelő­désügyi Minisztérium 1972. évi ter­vében szerepeltette. A Nógrád megyei Tanács pedig híven eddigi hagyományápoló tevé­kenységéhez, operatív bizottságot je­lölt ki az évforduló programjának kidolgozására, megrendezésére. En­nek első állomása volt a Palóc Mú­zeumban 1971. október 17-én meg­nyílt Mikszáth életrajzi emlékkiál­lítás. 1971. november 18—20-án rendez­ték meg az UNESCO asszociált isko­lák és körök második országos érte­kezletét Balassagyarmaton. A meg­nyitón dr. Benczédi József, a Mű­velődésügyi Minisztérium főosztály­vezetője, a Magyar UNESCO Bizott­ság Oktatási Nevelési Albizottságá­nak elnöke, dr. Boros Sándor, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyet­tese, Kovács Máté, a Magyar UNES­CO Bizottság Titkárságának főelő­adója, a balassagyarmati párt- és ta­nácsi szervek képviselői voltak je­len. A városi tanács dísztermében 67

Next

/
Thumbnails
Contents