Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Bisztray Gyula: Mikszáth néprajza

ölt lúd hátcsontja, amint világosabb vagy sötétebb, jobban megmutatja az időjárást, mint az asztronómusok."

7 November 30. András. Mikszáth több ízben utal az András-nap estéjén vagy éjszakáján szokásos ólomöntésre. Eszerint a hajadonok ilyenkor olvasztott ólmot öntenek hideg vízbe, s az ólomöntvényben jövendőbelijük képét ismerhetik fel. Írónk elbeszéléseinek időrendje szerint: legelőször Anika, Olej bacsa leánya önt ólmot a tűzhelyen „Szent András éjszakáján", éspedig Matyivai, a juhászbojtárral együtt- A ólomfigura — Matyi nagy örömére — mintha éppen őt ábrázolná dudával a vállán; utóbb azonban kitűnt, hogy a figurának nem duda, hanem puska volt a vállán. Anika aztán a vadászgató íiatal földesúrral el is szökött valami nagyvárosba.. .

8 Jóval később (1895) Szent Péter esernyője c. regényében is felújítja Mikszáth az András-napi ólomöntés motívumát. A regény egyik főalakja, ,,a tapintatlan" Gregorics Pál, gazdagsága ellenére sem kap hozzáillő feleséget. „Szent András estéjén sok ólom megolvadt, sok ólom összekeményedett a Garam-menti udvarházakban, de bizony egyikből se bonyolódott ki a Gregorics Pál alakzata.. ,"

9 Folytathatjuk a sort. A Pra/couszfcy-elbeszélésben (1895—96) а két házasságszerző babonás napot együtt említi következőképpen: ,,Szent András az ólmával, Luca a székével mind ennek a célnak — tudniillik a párválasztásnak — érdekében dolgozik.

10 Apró képek a vármegyéből с „úti élményei"-ben (1399) az érzelmek parancsát állítja a babonával szembe. Egy Hanka nevű pap-gazdasszonyt erősen környékez egy exkántor. Azzal is próbál maga mellett érvelni, hogy „a Szent András-napi ólomöntésból is úr jött ki". Mire Hanka vállvonogatva feleli: „Az ólom csak ólom; jobban megmondja azt az a kis húsdarab, a szív."

11 December 6. Miklós: A Mikulással Mikszáth (ő tudja: miért?) nem rokonszenvezett. Rendszerint tréfálkozik, gúnyolódik vele, akárcsak Szent Péterrel- Egyik gyermektörténete a körül forog, hogy leleplezi a Mikulásnak öltözködő családtagokat. A. képeken ugyan szentnek festik, glóriával a feje körül — mondja Mikszáth — „és majdnem olyan nagy a szakálla, mint magának az Istenkének. Nagy, mennyei bot van a markában ..." stb. Ámde a Mikulás tulajdonképpen csak a Jézuska kémje — így folytatja —, aki előzetesen kitudakolja: a gyerekek közül ki viseli magát jól, ki szófogadatlan és ki engedelmes? Éppen azért a karácsony teljesen háttérbe szorítja őt: „ki törődnék akkor a Mikulás dolgaival?"

1December 13. Luca: A babonás néphit szerint a boszorkányok napja. Az ilyenkor esedékes népszokások közül Mikszáth kettőt is említ A jó palócoknak Galandáné asszonyom c. elbeszélésében. Egyik: a közismert Luca-szék faragása, másik pedig az, hogy a gazdák és a kocsisok „kereszteket pingálnak fokhagymával az istállóajtókra a gonosz boszorkányok hatása ellen."

13 A luca-szék szerepe tulajdonképpen ellenpárja az András-napi ólomöntésnek. Míg az álomöntéskor а hajadonok keresgélik-találgatják jövendőbelijük vonásait, addig a Luca-szék a legényeket segíti hasonló tájékozódáshoz. A népszokás röviden ez: a Luca-napját megelőző estén kezdik faragni a „Luca-szék"-et, úgy, hogy — naponkénti faragással — annak 31