Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Balázs László: Az irodalmi népművelő-ismeretterjesztő munka néhány problémája a Mikszáth évforduló kapcsán

de ez nem is cél. Különben, ha akarnánk, sem tudnánk megjeleníteni pl. Mikszáth meseszövését, jellemábrázolását, nyelvezetét. Az irodalmi kiállításoknak is — az ismeretpótló, -kiegészítő és -fejlesztő funkció mellett — elsősorban mint minden pedagógiai tevékenységnek, az érdeklődést kell felkeltenie. Esetünkben az író, költő személyisége és művei iránt. Az irodalmi kiállítás sem a szó erejével hat, áttételekkel, jelzésekkel dolgozik, s mindent úgy kell bemutatnia, hogy vonzza a nézőt az íróhoz, az irodalmi alkotáshoz, s annak megismerésére ösztönözze. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Először is arra kell törekedni, hogy az átlagos műveltségű érdeklődő előtt világos legyen a kiállítás felépítése, 'követni tudja a benne végigvonuló gondolatmenetet. Ennek a térben is megjelenített gondolatmenetnek — a tárgyak és dokumentumok egymáshoz kapcsolásának, sorrendjének és hangsúlyozottságának, továbbá idézeteknek és magyarázó, összefogó szövegeknek segítségével — értelmi és érzelmi folyamatokat kell megindítania a nézőben. A Mikszáth-életmű ismeretében adott a koncepció ; bemutatni az író pályáját, életművét. Az írói fejlődést az életrajz időbeli rendjében feltárni, utalva az egyéni életnek a családi és baráti környezettel, a társadalommal, a korral való összefüggéseire; megvonva az életmű korszakhatárait, hagsúlyozva az élet és a mű leglényegesebb mozzanatait, jelezve az ideológiai-irodalmi hatásokat. Ha fenti elképzelésünket meg akarjuk valósítani, rengeteg akadályba ütközünk. Közülük csak azt emelem ki, amelyik a legérzékenyebben érint bennünket. Az író pályájának, életművének bemutatásához nélkülözhetetlen személy-, kézirat-, dokumentum- és sajtófotók gyűjteményével nem rendelkezünk (eredeti anyagunk minimális és jellegtelen). Ma is ott tartunk — reméljük, nem sokáig —, hogy kiállítási anyagunk ilyen természetű részét csak a főváros különböző intézményeiből tudjuk beszerezni. A horpácsi emlékmúzeum, egyik helyiségét Mikszáth Nógráddal kapcsolatba hozható írói és közéleti tevékenységének bemutatására rendezzük be. Ennek az anyagnak az öszszegyűjtése is rendkívül sok utánajárást igényel, mivel ezt sem tudjuk megoldani a megyén belül. Habár meg kell jegyeznünk, hogy a dr. Szabó Béla által adott megyei korkép és Schneider Miklós dokumentumválogatása máris könnyített munkánkon: pótolhatatlan segítséget ad ahhoz, hogy a Mikszáth-korabeli megyei állapotokat — mint szűkebb társadalomrajzot — érzékeltetni tudjuk kiállításunkon. Visszatérve az irodalmi kiállítás sajátosságaira, leszögezhetjük: elsősorban azokat a pontokat kell világosan rögzítenünk, melyek az írói életmű és pálya, a kor és a társadalom lényeges jegyeit és mozzanatait jelzik, s mindezt a szem számára is vonzó, érdekkeltő módon. Mivel az irodalmi kiállítás nagyobbrészt áttételekkel közvetíti mondanivalóját, eszközei rendkívül változatosak lehetnek. A bemutatandó témához a legtöbb esetben kapcsolhatók képzőművészeti alkotások, emléktárgyak stb. Ez a fajta komplex ábrázolásmód valóban képszerűén és hatásosan tudja közvetíteni az eszmei tartalmat. Megint csak szomorúan kell nyugtáznunk, hogy csak a megyei gyűjteményre építve (könyvek és folyóiratok, relikviák, szobrok, képek, fotók és metszetek) egyelőre nem tudunk eleget tenni a korszerű ábrázolásmód igényeinek. Az irodalmi kiállítások akkor fe113