Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Balázs László: Az irodalmi népművelő-ismeretterjesztő munka néhány problémája a Mikszáth évforduló kapcsán

de ez nem is cél. Különben, ha akar­nánk, sem tudnánk megjeleníteni pl. Mikszáth meseszövését, jellemábrá­zolását, nyelvezetét. Az irodalmi ki­állításoknak is — az ismeretpótló, -kiegészítő és -fejlesztő funkció mel­lett — elsősorban mint minden pe­dagógiai tevékenységnek, az érdek­lődést kell felkeltenie. Esetünkben az író, költő személyisége és művei iránt. Az irodalmi kiállítás sem a szó erejével hat, áttételekkel, jelzé­sekkel dolgozik, s mindent úgy kell bemutatnia, hogy vonzza a nézőt az íróhoz, az irodalmi alkotáshoz, s an­nak megismerésére ösztönözze. Ho­gyan lehet ezt megvalósítani? Elő­ször is arra kell törekedni, hogy az átlagos műveltségű érdeklődő előtt világos legyen a kiállítás felépítése, 'követni tudja a benne végigvonuló gondolatmenetet. Ennek a térben is megjelenített gondolatmenetnek — a tárgyak és dokumentumok egymás­hoz kapcsolásának, sorrendjének és hangsúlyozottságának, továbbá idé­zeteknek és magyarázó, összefogó szövegeknek segítségével — értelmi és érzelmi folyamatokat kell meg­indítania a nézőben. A Mikszáth-életmű ismeretében adott a koncepció ; bemutatni az író pályáját, életművét. Az írói fejlő­dést az életrajz időbeli rendjében feltárni, utalva az egyéni életnek a családi és baráti környezettel, a tár­sadalommal, a korral való összefüg­géseire; megvonva az életmű kor­szakhatárait, hagsúlyozva az élet és a mű leglényegesebb mozzanatait, jelezve az ideológiai-irodalmi hatá­sokat. Ha fenti elképzelésünket meg akarjuk valósítani, rengeteg aka­dályba ütközünk. Közülük csak azt emelem ki, amelyik a legérzéke­nyebben érint bennünket. Az író pá­lyájának, életművének bemutatásá­hoz nélkülözhetetlen személy-, kéz­irat-, dokumentum- és sajtófotók gyűjteményével nem rendelkezünk (eredeti anyagunk minimális és jel­legtelen). Ma is ott tartunk — re­méljük, nem sokáig —, hogy kiál­lítási anyagunk ilyen természetű ré­szét csak a főváros különböző intézményeiből tudjuk beszerezni. A horpácsi emlékmúzeum, egyik helyi­ségét Mikszáth Nógráddal kapcso­latba hozható írói és közéleti tevé­kenységének bemutatására rendez­zük be. Ennek az anyagnak az ösz­szegyűjtése is rendkívül sok utána­járást igényel, mivel ezt sem tud­juk megoldani a megyén belül. Ha­bár meg kell jegyeznünk, hogy a dr. Szabó Béla által adott megyei kor­kép és Schneider Miklós dokumen­tumválogatása máris könnyített munkánkon: pótolhatatlan segítséget ad ahhoz, hogy a Mikszáth-korabeli megyei állapotokat — mint szűkebb társadalomrajzot — érzékeltetni tud­juk kiállításunkon. Visszatérve az irodalmi kiállítás sajátosságaira, leszögezhetjük: első­sorban azokat a pontokat kell vilá­gosan rögzítenünk, melyek az írói életmű és pálya, a kor és a társada­lom lényeges jegyeit és mozzanatait jelzik, s mindezt a szem számára is vonzó, érdekkeltő módon. Mivel az irodalmi kiállítás nagyobbrészt átté­telekkel közvetíti mondanivalóját, eszközei rendkívül változatosak le­hetnek. A bemutatandó témához a legtöbb esetben kapcsolhatók képző­művészeti alkotások, emléktárgyak stb. Ez a fajta komplex ábrázolás­mód valóban képszerűén és hatáso­san tudja közvetíteni az eszmei tar­talmat. Megint csak szomorúan kell nyugtáznunk, hogy csak a megyei gyűjteményre építve (könyvek és fo­lyóiratok, relikviák, szobrok, képek, fotók és metszetek) egyelőre nem tu­dunk eleget tenni a korszerű ábrá­zolásmód igényeinek. Az irodalmi kiállítások akkor fe­113

Next

/
Thumbnails
Contents