Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

A társadalom egésze lázas állapotban élt. A maradandó szellemi értékek mellett a napi sajtóban megjelent írások is tükrözték ezeket a viszonyokat. Az egyes írásokra, nagyobb kötetekre is ingerlékenyen reagált a közvélemény. A magyarság sorsán aggódó értelmiségiek tényfeltáró munkájába kapcsolódott be a fiatal Szabó Zoltán, és került ki műhelyéből A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című kötet. Az előbbi óriási visszhangja mellett szinte eltörpült a palócok életét, a kor nógrádi értelmiségét, településeit bemutató korszakos mű visszhangja. Mindezen tény ellenére is érdemes áttekintenünk az utóbbira született írásos reagálásokat is. A fogadtatás Szabó Zoltán igazi feltűnést, az értelmiség, a politikusok részéről megnyil-vánuló reagálást A tardi helyzettel váltott ki. Az író módszerének, a szemléletének nagy bírálata ekkor történt meg. A Cifra nyomorúság visszhangja már nem volt olyan széles körű. Az akkori neves személyiségek közül Erdei Ferenc méltatta a művet. /Kelet Népe, 1941/8./ Véleménye szerint: "A könyv egyes részletei szenvedélyes riportázsok, más fejezet részek a szó legnemesebb értelmében vett publicisztikai műfajt képviselték." Nem tett mást, mint bemutatta az értelmiség önszemléletét. A fogadtatás azért nem volt csendes. Újságcikkek, vitairatok, perek kísérték útját. A készülő könyv Egerről szóló fejezete a neokatolikus irányzatú "Korunk Szavában" jelent meg. A lap felelős szerkesztője gróf Széchenyi György volt. A nyilvánosságot kapott sorok indulatokat kavartak. A helyi hatalmasságok az érsekség megsértésével vádolták à szerzőt. A vádakra a felelős szerkesztő és a könyv szerzője válaszolt. /Széchenyi György: Vajúdás az egri cikk körül; Szabó Zoltán. A szerző válasza. Korunk szava, 1937.október/ / A szerző válaszában újra csak leírta: "Éreztem az aulikus légkört, a város közép-pontjában az udvari szellemet, mely intrikákkal, kémekkel, pletykákkal teli, és talán jó érzékkel a gazdálkodók, de kevés érzékkel a zsellérek iránt". A perek, a rágalmak végülis lehetetlenné tették, a Magyarország felfedezése sorozat további kötetének az Atheneumnál való megjelentetését, így a Cifra nyomorúság is a Cserépfalvinál, a Szolgálat és Munka társasága köteteként jelent meg. /Huszár Tibor. Utószó. Magvető 1986. XVII.

p./ A könyv Balassagyarmatról szóló fejezete 1938 őszén 7