Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

Érdemes azért még néhány mondatban erről a forrásról szólni. Az eredeti latin szövegű részben magyarul íródott a "kenyeretlen" szó. Nem a latin panis és ennek fosztóképzős variációja található a szövegben. A részletes vizsgálattól ez alkalommal eltekintve is megállapítható két tény: nem a konkrét XVIII. századi tarjáni környéki gazdasági viszonyokra vonatkozik a jelző, mert akkor ez is latinul íródott volna. Ezt egyébként Belitzky Jánosnak, a korról írt tanulmánya is megerősítette. /Nógrád megye története I.k./. De már Mocsáry Antal 1826-ban is azt írta: "hogy hajdan" nevezték így a települést. Mindezt azok a tanulmányírók nem vették figyelembe, ahol a megjelent mű erős politikai egyoldalúsága határozottan érvényesült. /Salgótarján története, 1972. A salgótarjáni iparvidék 1962./ Másodszor: legkorábban 20-as évek kialakult politikai kurzusa és később a 60-70-es évek politikai igényeinek láttatása, nyomása szakította el eredeti korától a jelzős szerkezetet, és változtatta meg tartalmát, adott neki hamis jelentést. Meg kell jegyeznünk, a XVIII. század szegénysége nem mosható össze a XIX. a XX. század differenciálódást hozó nyomorával. A jelző ma is tartja magát: komolytalan, sem a város múltját, sem a jelenét nem ismerő politikai szlogent használók körében. Hasonló a helyzet másik esetben is. A kis Moszkva jelzős szerkezetet eredetileg és elsőként 1942-ben olvashattuk egy nyomozói jelentésben, majd az ügyhöz kapcsolódott bírósági iratban. A jelentést író nyomozó szavait idézve: "a falu kis Moszkva" - de nem a salgótarjáni, hanem a Sárisápon szervezkedő bányászok mozgalmát jellemezte így a rendőrségi hivatalnok. Ekkor a fogalom egyértelműen negatív tartalmú volt. Az 1945-ben végbement társadalmi változások nyomán, a baloldali fordulat eredményeként jelentése pozitívra változott, és más települések irányából is érzékelhető volt, "némi törekvés" a megszerzésére. A tartalmi változást illusztrálja az is, hogy 1956-ot követően Szolnokot nevezték ekként. Jellemző a fogalomra, mindennapi sorsára, hogy sem a történettudomány, sem a lakosság körében nem volt használatos, nem terjedt el. Használói elsősorban a pártfórumok előadói, a szovjet barátságot propagáló rendezvények szónokai közül kerültek ki. A 90-es évek pártcsatározásai közepette újra megjelent nyilvánosan is. Tartalma egyértelműen negatív jelentést hordozott, a túlzó baloldaliság jelzője lett. A település arculatára, az itt élő emberekre ható világ, az elmúlt történelmi évek hatása ellentmondásos. Természetesen ennek következményei a mindennapokban is megjelenik és az ellentmondásokat kiváltó motívumok sem kerülhetők meg. A számomra 101